| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Annecy | |||
| Palais de I’Isle | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Auvergne-Rhône-Alpes | ||
| Megye | Haute-Savoie | ||
| Polgármester | Jean-Luc Rigaut (2014–2020) | ||
| INSEE-kód | 7 4010 | ||
| Irányítószám | 74000 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 132 117 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 3 737 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 418–926 m | ||
| Terület | 13,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Annecy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Annecy témájú médiaállományokat. | |||
Annecy város Franciaország keleti részén, Auvergne-Rhône-Alpes régióban, Haute-Savoie megye székhelye.
A „Savoie Velencéje”, az „Alpok gyöngyszeme” elnevezésekkel büszkélkedő város. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
2017. január 1-jén öt környező szomszédos település: Annecy-le-Vieux, Cran-Gevrier, Meythet, Pringy és Seynod Annecy-vel egyesült. Az íly módon létre jött új község megtartotta (átvette) az Annecy nevet, és lélekszáma a korábbinál több mint kétszeresére nőtt. Lakosainak száma 132 117 fő (2023. január 1.). Annecy Sevrier, Veyrier-du-Lac, Alex, Dingy-Saint-Clair, Nâves-Parmelan, Villaz, Argonay, Fillière, Cuvat, La Balme-de-Sillingy, Épagny-Metz-Tessy, Poisy, Chavanod, Montagny-les-Lanches, Chapeiry, Viuz-la-Chiésaz és Quintal községekkel határos.
Genftől délre, az Annecy-tó partján terül el, a tóból eredő Thiou folyócska kezdeténél.
A régészeti kutatások szerint a történelem előtti kor embere a tó vizébe vert cölöpökre épített házat magának. A római korban itt is volt erőd, városka, a névadó Villa Aniciaca. A 10. században Genf grófjainak birtoka volt, tőlük került a Savoyai-ház birtokába. Savoya grófjai később megszerezték Piemontot, 1418-tól államuk Savoyai Hercegséggé vált.
A reformáció idején települt át ide Genf elüldözött katolikus püspöke. Itt kezdte meg a reformációval szembeni térítő munkáját St. François de Sales, vagyis Szalézi Szent Ferenc, aki nemesi család fiaként a közelben született 1567-ben. Előbb Genf segédpüspöke, majd püspöke lett. Itt alapította meg a ma is működő vizitációs apácarendet (Ordre de la Visitation). Halála után alig négy évtizeddel, 1622-ben szentté avatták. Ereklyéit a város fölötti dombon a 19. században épült templomban őrzik. 1720-tól Savoya hercegei VI. Károly császártól megkapták Szardínia királyának címét. Annecy, Savoyával együtt a Szárd–Piemonti Királyság részévé vált.
Még egy nevezetes lakója volt a városnak, 1728-ban 16 évesen Genfből ide költözött Jean-Jacques Rousseau, aki itt ismerkedett meg pártfogójával, Madame de Warens asszonnyal.
A napóleoni háborúk idején francia megszállás alá került, a szárd királyok csak a bécsi kongresszus után tértek vissza. Az 1859-ben lezajlott szárd–francia–osztrák háborúban aratott francia győzelem és az ennek nyomán megkötött zürichi békeszerződés értelmében Annecy városa az egész Savoya tartománnyal és a Nizzai Grófsággal együtt 1860 áprilisában a Francia Császársághoz került. A csatlakozást a helyi népszavazások is megerősítették.
Itt alakult meg a mai Franciaország területén az első művészeti akadémia: Honoré d’Urfé író és Antoine Favre, neves humanista ügyvéd kezdeményezésére, az Académie florimontane létrejötte harminc évvel előzte meg a francia akadémiáét. A második világháború éveiben az Annecy környéki hegyvidék a maquisard partizánmozgalom egyik központjává vált. 1943-tól olasz, majd német katonai megszállás alá került, őket végül a partizánok szorították ki.
2010 áprilisában nagy ünnepségeken emlékeztek meg a Franciaországhoz való csatlakozás 150. évfordulójáról.
|
|
|
|



