Bobetino Brdo

Bobetino Brdo
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBoszniai Szerb Köztársaság
RégióBijeljinai régió
községLopare
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 55
Népesség
Teljes népesség417 fő (2013)
Népsűrűség56,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,39 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 44′ 46″, k. h. 18° 55′ 30″44.746100°N 18.925000°EKoordináták: é. sz. 44° 44′ 46″, k. h. 18° 55′ 30″44.746100°N 18.925000°E

Bobetino Brdo (szerbül: Бобетино Брдо) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése

A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 22, közúton 32 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 20 km-re északkeletre, Semberija területén, a Szávamenti-síkság szélén, 114-204 méteres magasságban fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991		 Népesség
2013
Szerb 568 416
Bosnyák 1 0
Horvát 1 0
Jugoszláv 14 0
Egyéb 2 1
Összesen 586 417

Története

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bjelinai járáshoz és Tutnjevac községhez tartozó településnek 48 háztartása és 274 ortodox lakosa volt. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Koraj községhez tartozó településen 81 háztartást és 451 ortodox lakost találtak.

A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került.

Nevezetességei

Szent Pál apostol tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 18x9 méter. A templom építése 2000-ben kezdődött, és ugyanebben az évben, június 3-án Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel a templom alapját. Az építkezés és a díszítés befejezése után a templomot 2005. július 30-án szentelte fel ugyanaz a püspök. A diófa ikonosztázt a valjevói Milorad Vasilić készítette. Az ikonosztázon lévő ikonokat Milorad Vasilić festette. A templomot seco technikával festette ki a loznicai Živorad Ilić.

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20320".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20320
  3. ↑ Topografska karta Tuzla 426-4-2
  4. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Lopare" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. október 12.
  5. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 85. o.
  6. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o.
  7. ↑ "Храм Светог апостола Павла у селу Бобетино Брдо". eparhijazt.com. Hozzáférés: 2025. október 13.

További információk