Fekvése
A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 31, közúton 43 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re északra, Semberija területén, a Majevica-hegység lejtőin, 236-368 méteres magasságban fekszik. Pirkovci egy tágas, kelet-nyugati irányban elnyúló település. A Gnjica folyó dél-észak irányban folyik át a falu legelőjén. A település nagyon széttagolt, falvai, többnyire családi házakból álló házcsoportok, amfiteátrumszerűen helyezkednek el a Kokošinjac és a Živkova brda dombjainak lábánál fekvő lejtőkön és domboldalakon (a Gnjica folyó közöttük folyik). Ezek a házcsoportokból álló falucskák: Boškovići, Gornji és Donji Tejanovići, Krsmanovići-Stevanovići és Brezovača, Drpići, Todići, Tociljevac, Savići, de Jelentős számú ház található a síkságon Gnjica mellett és a Tuzla - Brčko út mellett, Savići, Tošići, Krsmanovići, Jovići és más falucskákban. Határában sok az erdő, ahol friss tisztások is vannak, gyakori helynév a Krčevina.
A településen több forrás is található, amelyeket egyszerűen Vodának, azaz víznek szoktak nevezni. A településen kevés kút is található.
Története
A település neve személynévi eredetű, de jelenleg senki sem él itt Pirković névvel, és a múltból sem tudnak ilyet. Ebből következik, hogy a név nagyon régi és ritka lehet. A 15. században jegyeztek fel ilyen nevű személyt Zvornikban és Prizren környékén ismernek még ilyen nevű szerb családot. Boszniában csak a muszlimok között található ilyen nevű család és előfordul a név Szlovéniában is. Mivel a Majevica vidékén csak a középkorban található ez a név valószínűsíthető, hogy a névadó család még a 16. században délkeletről vándorolt be ide.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 36 háztartása és 229 ortodox lakosa volt. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településen 58 háztartást, 332 ortodox és 6 muszlim lakost találtak.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került.
Bosznia-Hercegovina
é. sz. 44° 39′ 33″, k. h. 18° 50′ 33″44.659200°N 18.842500°EKoordináták: é. sz. 44° 39′ 33″, k. h. 18° 50′ 33″44.659200°N 18.842500°E
