Története
Bokos nevét 1468-ban említette először oklevél Bokostycza néven, Mátyás király birtokadományozó oklevelében. 1468-ban p. Bokosthycza in districtu Karansebes, 1531-ben Bokosnycza, 1785-ben Bokoschnitza, 1808-ban Bukosnicza, Bukoshnica néven írták.
1468-ban Mátyás király Örményesi László, Lajos és Macskási Jakab részére Bokostycza, valamint Padureucz, Miraja, Petrosnitza, Valisora és Csernecz faluról a karánsebesi kerületben új adományt adott. A Bokosnitza név változatai később is feltűnnek az oklevelekben; többek között 1519-ben Joannes de Bkosttycza mint birtokszomszéd, Joannes és Franciscus de Bokosnycza mint királyi ember ugyancsak 1519-ben, Bookostbyczai János 1521-ben Karánsebes főbírája is említve volt. 1581-ben itteni birtokosokként említették Bazaraba Ferencet és Bokovitza Istvánt. Az 1603-as portális összeíráson a karánsebesi kerületben Bokosnicza Istvánt és Miklóst mint a hasonnevű falu birtokosait tüntették fel, akik 2 és 1 portával adóztak.
A katonai végvidék fennállásának idejében Bukosnica az oláh-bánsági határőrezred területéhez és a szlatinai századhoz tartozott.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
1910-ben 826 lakosából 815 román, 5 magyar volt. Ebből 805 görögkeleti ortodox, 19 római katolikus volt.
Románia
é. sz. 45° 18′, k. h. 22° 16′45.300000°N 22.266667°EKoordináták: é. sz. 45° 18′, k. h. 22° 16′45.300000°N 22.266667°E
.svg){kind=small}
