| Rakasdia (Răcășdia) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Község | Rakasdia | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 327315 | ||
| SIRUTA-kód | 53684 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1549 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 12 | ||
| Népsűrűség | 26,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 137 m | ||
| Terület | 58,29 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakasdia témájú médiaállományokat. | |||
Rakasdia, 1910 és 1918 között Rakasd (románul: Răcășdia, régen Răcăștia, helyi nevén Răcăștii) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Oravicabányától hat km-re délnyugatra fekszik. Határának 86%-a szántó, 9%-a legelő.
Nevét a rákokról vette, amelyekben patakjai hajdan állítólag bővelkedtek. A falu régi pecsétje egy rákot ábrázolt. (A rák neve románul is rac.) Történeti névalakjai: Rakastia (1569), Rakustia (1717), Rakastie (1749), Rakasztia (1785), Rakasdia (1828).
A helyi hagyomány szerint a falut hét Olténiából érkezett pásztor családja alapította.
1880-ig Krassó, attól kezdve Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1822 és 1836 között járási székhely volt. 1717-ben 125, 1823-ban 373 házból állt. Határát kezdetben bükkösök és tölgyesek borították, amelyeket lassanként kiirtottak.
1845 és 1848 között az ortodox egyházközség anyakönyveit magyarul vezették.
1854-ben a falut érintve épült meg az Oravica–Báziás vasútvonal. 1855-től határának nagy részét a StEG birtokolta.
A 20. század elején a Nagy-patakon kilenc vízimalom működött, amelyek családi társulásokhoz tartoztak. 1904-ben kisközségből nagyközséggé alakult. 1913-ban ide helyezték át a korábbi zsámi járás székhelyét.