Toplec

Toplec (Topleț)
Toplec címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Toplec
Rang	községközpont
Irányítószám	327400
SIRUTA-kód	54396
Népesség
Népesség	1413 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	5
Népsűrűség	14,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	99 m
Terület	94,42 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 47′ 54″, k. h. 22° 23′ 45″44.79821, 22.39590844.798210°N 22.395908°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 54″, k. h. 22° 23′ 45″44.79821, 22.39590844.798210°N 22.395908°E
Toplec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toplec témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Toplec, 1911 és 1918 között Csernahévíz (románul: Topleț, németül: Töplitz) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

A Cserna folyó ezer méter fölé kúszó hegyektől körülvett völgyében, Orsovától 10 km-re északra, Herkulesfürdőtől 8 km-re délre fekszik.

Nevének eredete

Eredetileg 'meleg vizű forrás' jelentésű neve a szlávból való, valószínű román közvetítéssel. Határában ma is fakadnak hévízforrások. Történeti névalakjai: Toplecz (1436), Toplacz (1607), Töplic (1829).

Története

A török hódoltság után 1769-től az Oláh-Bánsági Határőrezredhez, 1873-tól Szörény, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1717-ben 100 házból állt. A határőrség szervezésekor itt állították föl az egyik század székhelyét, amelyet később Orsovára helyeztek át.

Ernest és Sigismund Schmidt orsovai vállalkozók 1875-ben nyitották meg műmalmukat a faluban. Az 1870-es évektől mezőgazdasági gépgyár, 1878-tól postahivatal is működött a faluban. „Toplec lakói nagy részét az ott levő őrlőmalom foglalkoztatja. A négy emeletes gyár a Schmidt testvérek tulajdona…” A malom által fogyasztott 350 lóerőt vízerőmű biztosította. Lakói saját terményeiket horizontális vízimalmokban őrölték meg – 1969-ben még húsz ilyen szerkezete működött.

Népessége

• 1910-ben 2120 lakosából 1873 volt román, 125 német és 50 magyar nemzetiségű; 1937 ortodox és 155 római katolikus vallású.
• 2002-ben 2378 lakosából 2305 volt román és 56 cigány nemzetiségű; 2208 ortodox, 92 baptista, 38 pünkösdista és 18 római katolikus vallású.

Látnivalók

• Határában az egykori római vízvezeték maradványait felhasználva 1739-ben épített vízvezeték romjai.
• A Bigér-patakon hat, a 20. század elején épült vízimalom.
• A Bánáti szfinx nevű sziklaalakzat.

Gazdasága

Gépgyára ma is működik és 150 dolgozót foglalkoztat. A fafeldolgozó kombinátban kb. százan dolgoznak.

Jegyzetek

Források

• Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III. Bp., 1877–78 Archiválva 2009. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Római katolikus imaház (fénykép)