Zsidovin

Zsidovin (Berzovia)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Zsidovin
Rang	községközpont
Irányítószám	327030
SIRUTA-kód	51519
Népesség
Népesség	1783 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	49
Népsűrűség	356,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	136 m
Terület	5,0 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 26′, k. h. 21° 38′45.43333333, 21.6333333345.433333°N 21.633333°EKoordináták: é. sz. 45° 26′, k. h. 21° 38′45.43333333, 21.6333333345.433333°N 21.633333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidovin témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Zsidovin (románul: Berzovia) település Romániában, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Boksánbányától északnyugatra, a Berzava folyó mellett fekvő település.

Története

A település és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Helyén egykor nagy római város: Berzobis (Berzivia) állt. Ennek a maradványai mai is láthatóak a faluban.

Zsidovin (Bo(l)dogasszonyfalva) nevét 1330-ban említette először oklevél Bodugazunfolwa néven. Krassó megyei vásáros hely volt, a Berzava felső szakaszánál, Gertenyes és Remete szomszédsága jelentős helyet feltételez.

A Boldogasszonyfalva név 1370-ben tűnt fel utoljára az oklevelekben, mikor Nyéki [Gyertyánosi] Chepe András tisztje panaszolta, hogy az itteni vásáron jobbágyuktól egy lovat elvettek. E néven többé nem szerepelt. Középkori eltűnését azzal magyarázzák, hogy az északi oldalon levő Remete, amely a Himfiek uradalmi központja volt átterjedt ide is, erre a fennmaradt periratokból is következtetni lehet. Egy e helyen előkerült zsidó felirat kapcsolatban állhat az itt folytatott kereskedelemmel, és magyarázhatja a hely újkori nevét is.

A 20. század elején Krassó-Szörény vármegye Boksánbányai járásához tartozott.

1910-ben 1787 lakosából 1301 román, 269 szlovák, 63 magyar volt. Ebből 1356 görögkeleti ortodox, 395 római katolikus volt.

Nevezetességek

• Római város és erődítés maradványai, a romániai műemlékek jegyzékén CS-I-s-A-10785 sorszámon szerepel.
• 3–4. századi dák település maradványai, a falutól északra két kilométer távolságban (CS-I-s-B-10786).
• 13–15. századi templom (CS-I-s-B-10787).

Hivatkozások

Források

• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III: H-K/Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és kunság. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 963-05-3613-7  
• Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.