Története
A Ciclău-dombon középkori templom alapjait ásták ki a régészek.
Evlija Cselebi látogatásakor Drenkovát (1554, Dırinqwa) dunai hajósok lakták.
1693. szeptember 29-én Drenkovánál szállt partra Thököly Imre, hogy török segítséggel újraszervezze a kuruc mozgalmat.
Berzászka mai helyén a 17. század végén települt aranymosókkal. Az aranymosást a 18. század első felében görög vagy aromun vállalkozók irányították. 1768 és 1872 között a Határőrvidékhez tartozott, az Oláh–Illír Határőrezred egyik századának székhelye volt. 1777-ben 111 román, 3 cigány és egy katolikus német család lakta. Később néhány horvát család is beköltözött, majd Bigérből, Ravenszkáról és Weizenriedből csehek. Utóbbiak római katolikus templomot is építettek 1870-ben. A bánsági határőrvidék felszámolása után előbb Szörény, majd Krassó-Szörény vármegyéhez csatolták. Heti és éves vásárokat is tartott.
A kozlai szénbányát egy Moldoveanu nevű vállalkozó nyitotta meg 1830-ban. 1840-ben az újmoldovai Nikolics testvérek vásárolták meg. 1848 és 1866 között egy olasz vállalkozó termelte ki. 1866-tól 1880-ig a Karl Klein tulajdonában lévő nadrági Zsidowarer Gewerkschaft birtokolta. 1867-ben a kozlai és a közeli kamenicai szénbányában tizenkilenc bányász dolgozott. A feketekőszén-kitermelés az Ida tárna 1876-os megnyitása után vett nagyobb lendületet. 1878-ban Drenkován gőzhajó-kikötő épült. 1880-ban az ausztriai szénbánya-tulajdonos Guttmann testvérek vásárolták meg a drenkovai és kozlai széntelepeket. A Duna-parton kisvasút is épült, amely egészen a 20. század végéig működött. 1881. május elején bányászsztrájk tört ki, amelyhez június 24-én a vaskői bányászok is csatlakoztak. Július elején a főszolgabíró csendőrökkel kényszerítette a sztrájkolókat a munka fölvételére. 1891-ben Drenkován 389 bányász évi 342 tonna feketeszenet termelt ki. 1918 és 1923 között a beocsini cementgyáré volt a bánya, 1925-ben egy csőd után a román államé lett, amelytől különböző vállalkozók bérelték. 1960-ban 831 munkása volt.
Drenkován 1909-ben üveggyárat hoztak létre, amely befőttesüvegeket, lámpaüvegeket, szódásüvegeket és üvegedényeket állított elő. Mivel közvetlen összeköttetése volt a kikötővel, nagyrészt kis-ázsiai és balkáni exportra termelt. Kemencéjét széngázzal működtették. A két világháború között 18 kilométeres erdőkitermelő kisvasutat építettek a telepig, és állami tulajdonú fűrészgyár működött itt. 1919. április 16. és június 20. között egy francia alakulat állomásozott Drenkován.
A Vaskapu-erőmű 1966–1970-es megépítésével Drenkova korábbi alsó fele a víz alá került.
Mára Drenkován megszűnt a szénbányászat. Utoljára a kozlatelepi bányát zárták be, 2004-ben.
Románia
é. sz. 44° 38′ 50″, k. h. 21° 57′ 15″44.647222°N 21.954167°EKoordináták: é. sz. 44° 38′ 50″, k. h. 21° 57′ 15″44.647222°N 21.954167°E
.svg){kind=small}