Története
Helyén 1569-ben puszta, 1579-ben falu feküdt Garnik vagy Koska (?) néven.
1826–1828-ban 469 cseh telepessel alapították a Határőrvidék területén. A telepesek származási helyére nézve a helyi cseh nyelvjárás vizsgálata nyújt közvetett eligazítást. A faluban egy tanulmány szerint a 20. század közepén kevert nyelvjárást beszéltek, amelyben azonban a nyugat-csehországi jellegzetességek domináltak. A felső falurészben lakók elnevezése plzáci ('plzeňiek'), az alsó falurészben lakóké horáci volt. A legnagyobb népességű volt a bánsági cseh falvak közül, lakói közül sokan mészégetéssel foglalkoztak.
1847-ben önálló plébániává szervezték, de saját papot csak három évvel később kapott, addig Újmoldováról látták el. 1852–53-ban 81 weitzenriedi fiatal Szerbiába, a bori bányák mellé költözött. 1872-ig a Határőrvidékhez, azután Szörény, majd Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.
Első diplomás tanítója 1856-ban érkezett Csehországból. Miután 1881-ben elvágott torokkal találtak rá az iskolában, tizenöt évig nem jelentkezett új tanító a faluba. 1896 és 1908 között ismét egy csehországi tanító, majd 1918-ig magyarok tanítottak. Az 1900-as években lakói közül sokan a városokba, a 19. század vége és az 1930-as évek között ötven családja az Egyesült Államokba, a virginiai Dinwiddie-be vándorolt ki.
1919-ben húsz család Vracsevgájba költözött, 1947 és 1949 között 451–494 fő repatriált Csehországba, majd 1990 után a népesség fele ismét Csehországba vándorolt. Határában 1935-től a második világháborúig egy bukaresti cég termelt ki kaolint, kb. húsz-harminc alkalmazottal. 1957-ben iskolájának cseh nyelvű alsó tagozata mellé román nyelvű felső tagozatot szerveztek.
Románia
é. sz. 44° 44′ 57″, k. h. 21° 47′ 42″44.749167°N 21.794945°EKoordináták: é. sz. 44° 44′ 57″, k. h. 21° 47′ 42″44.749167°N 21.794945°E
.svg){kind=small}