Ravenszka

Ravenszka (Ravensca)
A ravenszkai római katolikus templom (1922-ben épült)
A ravenszkai római katolikus templom (1922-ben épült)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségÚjsopot
Rangfalu
KözségközpontÚjsopot
Irányítószám327374
SIRUTA-kód54216
Népesség
Népesség69 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság866 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 46′ 28″, k. h. 21° 54′ 58″44.774444°N 21.916111°EKoordináták: é. sz. 44° 46′ 28″, k. h. 21° 54′ 58″44.774444°N 21.916111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ravenszka témájú médiaállományokat.

Ravenszka, 1911 és 1918 között Almásróna (románul: Ravensca, csehül: Rovensko) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Az Almás-hegység egyik hegygerincén fekszik. Beépített területe ma jóval kisebb, mint a 19. században. Járművel nehezen megközelíthető.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg délszláv eredetű víznévről kapta, amely a ravan ('sík') szóból keletkezett. A helységnévrendezéskor adott új nevének előtagja az Almás-hegységre utal.

Története

A Határőrvidékre települt 1826-ban, 237 római katolikus cseh lakossal. A telepesek Budějovicéből, Berounból, Lochovicéből, Stepanováról, Velká és Malá Lehotáról származtak ide. 1872-ig az Oláh-illír Határőrezred dalboseci századához, később Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.

1854-től tanítottak a faluban diplomás tanítók. Az iskola tannyelve 1907-ig volt cseh, majd magyar, 1920 és 1930 között cseh és román, 1930-tól 1940-ig román, a második világháború után ismét cseh.

Az 1947–49-es időszakban 109 lakosa repatriált Csehországba, a korábbi Szudétavidékre. 1960–65-ben építették meg a falut Újsopottal, 1970–73-ban a Ljubkovával összekötő utat.

Az 1990-es években lakói nagy része kivándorolt Csehországba.

Népessége

Ravenszka a kultúrában

A faluról szól Jana Ševčíková 1984-ben forgatott, Piemule című dokumentumfilmje, amelyet a Magyar Televízió is bemutatott.

Hivatkozások

  1. ↑ Václav Fanta, Alena Rákosníková, Jakub Čermák, Adéla Poubová és Vojtěch Ružbatský: Vernacular architecture in Czech villages. In Petr Maděra et al. (eds), Czech villages in Romanian Banat: landscape, nature, and culture. Brno: University of Brno, 2014
  2. ↑ Sînziana Preda: Istorie şi memorie în comunităţile cehilor din Clisura Dunării. Cluj-Napoca, 2010, 109. o.

Források

További információk