Zsuppa

Zsuppa (Jupa)
A castrum
A castrum
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
Rangfalu
KözségközpontKaránsebes municícpium
Irányítószám325401
SIRUTA-kód51038
Népesség
Népesség581 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4
Népsűrűség45,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság184 m
Terület12,84 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 27′ 27″, k. h. 22° 11′ 19″45.457550°N 22.188646°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 27″, k. h. 22° 11′ 19″45.457550°N 22.188646°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsuppa témájú médiaállományokat.

Zsuppa (románul: Jupa) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Nevének eredete

Neve Kiss Lajos szerint egy 'kerület, körzet' jelentésű ősszláv *župa szóra megy vissza. Először 1369-ben, Suppa alakban említették. Vasútállomásának neve Tibiscum.

Fekvése

Karánsebestől öt kilométerre északra, a hatos főút mentén, a Temes bal partjához közel fekszik. A határához tartozó 545 hektárnyi erdő fái közül kb. 33% gyertyán, 27% hárs, 18% kocsánytalan tölgy és 12% csertölgy.

Népessége

Etnikai és vallási megoszlás

  • 1828-ban 288 ortodox és négy római katolikus vallású lakosa volt.
  • 1910-ben 543 lakosából 407 volt román, 71 magyar, 32 német és nyolc horvát anyanyelvű; 406 ortodox és 137 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 578 lakosából 442 volt román, 49 ukrán (ruszin), 30 cseh, 18 német, 18 magyar és 16 cigány nemzetiségű; 467 ortodox, 91 római katolikus és 11 pünkösdi vallású.

Története

1799 és 1801 között költöztették mai helyére, sakktáblás utcarendbe. A hagyomány szerint korábban a Toplița patak két partján feküdt. 1779 és 1880 között Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. A kincstár 1807-ben Frummer Józsefnek adományozta, majd 1821-ben Constantin Capra macedoromán kereskedőé lett. A vasút 1876-os megépülésekor át kellett költöztetni temetőjét. Miután Constantin Capra Alexandru nevű fia meghalt, birtoka Dumba Máriára és Manno Pelágiára szállt. A temesvári Bródy cég 1913-ban fakitermelő vasutat épített határában. A faipari üzem mellé betelepülő római katolikusok – magyarok, szlovákok, németek – 1930-ban templomot is építettek. Ruszin lakói 1956 és 76 között Cornuțelből, Ruténtelepről és Zoltánfalváról települtek be mint a termelőszövetkezet dolgozói.

Látnivalók

A vicus egyik épülete

Kapcsolódó szócikkek