Donja Pecka
| Donja Pecka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 22 fő (2013) |
| Népsűrűség | 2,5 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,73 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 19′ 21″, k. h. 16° 51′ 10″44.322500°N 16.852800°EKoordináták: é. sz. 44° 19′ 21″, k. h. 16° 51′ 10″44.322500°N 16.852800°E | |
 | |
Donja Pecka (szerbül: Доња Пецка) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 58, közúton 86 km-re, községközpontjától légvonalban 19, közúton 30 km-re délnyugatra, a Dinári-hegységben, Szana forrásvidéke felett, 570 méteres magasságban az M 15-ös Mrkonjić Grad és Glamoč közötti főúttól nyugatra fekszik. A Ćojderova glavica környékén számos kis település található, amelyek a mai Donja és Gornja Pecka településeket alkotják. A falvak az egyik oldalon a Čelinka, a Ravne greda és a Crvene stijene, a másik oldalon a Gradina, Babina és Čenić greda nevű hegyekkel határosak. A településen átfolyik a Korana folyó, amelybe Ćojderova glavicából mintegy ötven forrás vize ömlik. A három forrás mellett a Korana a második ág, amely a Szanát alkotja.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 108 | 20 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 2 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 108 | 22 |
Története
A 3. században itt, a Salona - Servitium (Bosanska Gradiška) út (melyet később Turmanski putnak neveztek) mentén volt egy Sarnade nevű római város. Sarnada létezése összefügg az 530-as szalonikai zsinat határozatával is, melyet a város plébánosa, azaz a sarnadai plébánia főpapja is aláírt. A plébánia ekkor a sziszeki egyházmegyéhez tartozott. A középkorban szász bányászok dolgoztak itt, amit az itt talált salakmaradványok és fémdarabok tanúsítanak.
A település Pecka nevéről számos legenda kering. Az egyik változat szerint valamikor itt téglát égettek, innen a Pecka név. Egy másik magyarázat szerint a szerbiai hasonló nevű faluból érkeztek ide telepesek, végül a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a falu nevéhez Szent Petka kultuszának tisztelete fűződik. Úgy tartják, hogy a mai templom egy középkori templom alapjaira épült, mert az 1517-ből származó török defter szerint Peckán volt egy kolostor, ahol szerzetesekről emlékeznek meg. A török feljegyzések szerint a 16. század közepén, a kolostor élén egy Max nevű szerzetes és egy Jovan nevű pap állt. A helyi folklórban és a költészetben is megtalálható a peckai középkori ortodox templom emléke.
Peckát a török okiratok még Kozara néven említik. Az 1879-es osztrák-magyar népszámlálás szerint Pecka községnek összesen csaknem kétezer lakosa volt, külön Dolnja Pecka településnek pedig 53 háza és 374 ortodox lakosa volt. A Trbovo dol alatt található a Szana folyó három forrása. A hely természet adta védelem alatt állt, mert nincsenek bekötőutak, és a terep kialakítása olyan, hogy hosszú ideig nem történt urbanizáció. 1910-ben a településnek 67 háza és 441 ortodox szerb lakosa volt. 1921-ben az akkor egységes Peckában 424 házat és 2476 lakost számláltak. Az első általános iskola a múlt század harmincas éveiben nyílt meg egy magánházban.
A mini erőmű építése 2014 elején kezdődött meg. A folyó tisztaságának megőrzése érdekében Donji Vrbljaniban megalakult a Szana Védelméért Koalíció, amely 23 civil szervezetből áll Ribnik önkormányzata vezetésével, amelyen keresztül a későbbiekben átfolyik a Sana. Az említett Összefogás érvelése az, hogy a Mednai Erőmű Szana folyón való megépülése által végül realizálódó haszon közel sem éri el az okozott környezeti károkat.
Nevezetességei
- Szent Illés próféta tiszteletére szentelt 1858-ból származó templomát 2006-ban restaurálták. A templom egy 15. századi monostor helyére épült. A peckai Illés próféta templom egyhajós épület, ötszögű apszissal. A jelenlegi templomot Bodo Simić, a Bugojnótól nem messze fekvő Čipuljići falu kereskedője építtette. A templomkapu felett egy felirat olvasható, hogy a templom 1858-ban, a harangtorony pedig később épült. A templom falain nagyszámú, faragott rozettával és geometrikus díszítéssel díszített ablak látható. A templombelső a hajó és az oltár részében íves végű oszlopokkal, a padlózat kőlapokkal van megerősítve.
- Római település maradványai a Kruševljaka-patak bal partján emelkedő magaslaton, nagy területen szétszórt téglatöredékekkel. A lelőhelyen egy Jupiternek szentelt oltárt, kőből készített urnákat és feliratos sírköveket találtak.
- A peckai Velika Čelinka lelőhelyen 1952-ben véletlenül egy kora középkori fecskefark típusú nyílvesszőre bukkantak.
Jegyzetek
- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20362".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. május 26.
- ↑ Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 - BOSNA I HERCEGOVINA U ANTIČKO DOBA
- 1 2 Ševo, Ljiljana (2002). Pravoslavne crkve i manastiri u Bosni i Hercegovini do 1878. godine. Banjaluka.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 308. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 140. o.
- 1 2 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. június 23.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Donja Pecka című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Crkva Svetog proroka Ilije u Donjoj Peckoj című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
