Magaljdol
| Magaljdol | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 99 fő (2013) |
| Népsűrűség | 9,7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,19 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 23′ 34″, k. h. 17° 09′ 31″44.392902°N 17.158575°EKoordináták: é. sz. 44° 23′ 34″, k. h. 17° 09′ 31″44.392902°N 17.158575°E | |
 | |
Magaljdol (szerbül: Магаљдол) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 60 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6 km-re, közúton 10 km-re keletre, Jajcától légvonalban 10 km-re, közúton 23 km-re északnyugatra, a Dinári-hegységben, a Lučice, vagy Magaljski-patak partján található.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 377 | 99 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 2 | 0 |
| Összesen | 381 | 99 |
Története
Mrkonjić Grad község számos magaslata tanúskodik az illírek ezen a területen való tartózkodásáról és életéről. Ezek az erődök a bronzkor végén épültek, és az új korszak kezdetéig használatban voltak. A Magaljdol feletti Gradina nevű magaslaton is egy bronzkori illír erődítmény maradványai találhatók.
A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott, amelyet II. Prijezda bosnyák bán 1287-ből származó oklevele említ. Zmijanje a Jajcától északra fekvő Orbász völgye várainak elesésével 1527-1528-ban került oszmán uralom alá. Az 1540-ig tartó első időszakban ezt a területet a Bródi kádilukhoz tartozó Vrhovina náhijéhez csatolták, majd az 1535-1540 közötti időszakban, amikor az oszmánok átkeltek a Száván, Zmijanje a Boszniai szandzsákba tartozó Kobaši kádilukhoz tartozott. A helyzet lecsendesedésével a Zmijanje náhije különvált. Először az 1541-es defterben említik a Kobaši kádiluk részeként. 1592-től a Banja Luka-i kádilukban volt. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta a Vrbas és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a Trijebovoi náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla. Egyes adatok szerint a 16. század közepétől származó összeírásokban szereplő lakosok ortodoxok voltak.
A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Bilajce község része volt. 1910-ben a faluban 58 házat és 375 ortodox szerb lakost számláltak. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 381-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.
Oktatás
„Branko Ćopić” Általános Iskola
Jegyzetek
- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20362".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. május 26.
- ↑ Историјско-археолошка налазишта Archiválva 2008. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Приступљено 2013-04-11
- ↑ "Zmijanje i zmijanci". poreklo.rs. Hozzáférés: 2024. június 30.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 69. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 306. o.
