| Medna | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 226 fő (2013) |
| Népsűrűség | 7,0 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 32,09 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Medna témájú médiaállományokat. | |
Medna (szerbül: Медна) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 77 km-re, községközpontjától légvonalban 14, közúton 24 km-re délnyugatra, a Dinári-hegységben, a Dimitor és Lisina lejtőin, valamint a Medljanka és a Sana folyók völgyében, 722 méteres tengerszint feletti magasságban található. Kivételesen háborítatlan természet és nagyszámú ivóvízforrás jellemzi. Gazdag feketeszénben (középkor), alabástromban és gipszben is.
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 786 | 226 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 4 | 0 |
| Összesen | 791 | 226 |
A „Medna” név eredetéről több elmélet létezik. Az egyik szerint a falu nevét a mézről (med) kapta. Más források szerint, hogy a törökök az erődített települést jelentő (medina) arab szó után Medinának nevezték el ezt a helyet, mivel a falutól nem messze található a középkori Prizrenac erődje. A régészeti bizonyítékok (márványlapok, temetőmaradványok stb.) azt igazolják, hogy ezen a területen már a Római Birodalom idejében is létezett település. Az 1875-ös bosnyák felkelés idején innen származott Toma Savanović csetnik vajda.
A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Medna községben 230 házat és 1508 ortodox szerb lakost számláltak. 1910-ben a településen 361 házat, 2179 ortodox szerb és 2 katolikus lakost számláltak. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 791-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került. Az újvidéki Medljana „Dimitor” Egyesület elnöke, Mladen Jovišić azt állítja, hogy csak ebben a vajdasági városban több mint 3000 volt mednai lakos él. Az egykori lakosok évente találkozót tartanak a falu templománál. Ezzel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a falu nehogy teljesen elpusztuljon. Mára aszfaltos út épült a faluba, minden házban van telefon, az iskola azonban nem működik tanulók hiányában. A faluban többnyire idős emberek élnek.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)