Medna

Medna
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községMrkonjić Grad
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség226 fő (2013)
Népsűrűség7,0 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,09 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 22′ 08″, k. h. 16° 54′ 02″44.368900°N 16.900600°EKoordináták: é. sz. 44° 22′ 08″, k. h. 16° 54′ 02″44.368900°N 16.900600°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Medna témájú médiaállományokat.

Medna (szerbül: Медна) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 77 km-re, községközpontjától légvonalban 14, közúton 24 km-re délnyugatra, a Dinári-hegységben, a Dimitor és Lisina lejtőin, valamint a Medljanka és a Sana folyók völgyében, 722 méteres tengerszint feletti magasságban található. Kivételesen háborítatlan természet és nagyszámú ivóvízforrás jellemzi. Gazdag feketeszénben (középkor), alabástromban és gipszben is.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991
Népesség
2013
Szerb 786 226
Bosnyák 0 0
Horvát 1 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 4 0
Összesen 791 226

Története

A „Medna” név eredetéről több elmélet létezik. Az egyik szerint a falu nevét a mézről (med) kapta. Más források szerint, hogy a törökök az erődített települést jelentő (medina) arab szó után Medinának nevezték el ezt a helyet, mivel a falutól nem messze található a középkori Prizrenac erődje. A régészeti bizonyítékok (márványlapok, temetőmaradványok stb.) azt igazolják, hogy ezen a területen már a Római Birodalom idejében is létezett település. Az 1875-ös bosnyák felkelés idején innen származott Toma Savanović csetnik vajda.

A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Medna községben 230 házat és 1508 ortodox szerb lakost számláltak. 1910-ben a településen 361 házat, 2179 ortodox szerb és 2 katolikus lakost számláltak. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 791-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került. Az újvidéki Medljana „Dimitor” Egyesület elnöke, Mladen Jovišić azt állítja, hogy csak ebben a vajdasági városban több mint 3000 volt mednai lakos él. Az egykori lakosok évente találkozót tartanak a falu templománál. Ezzel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a falu nehogy teljesen elpusztuljon. Mára aszfaltos út épült a faluba, minden házban van telefon, az iskola azonban nem működik tanulók hiányában. A faluban többnyire idős emberek élnek.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20362".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
  3. ↑ „Туристички водич Мркоњић Града“, Удружење за развој и унапређење туризма општине Мркоњић Град, 2010.
  4. 1 2 3 Медна Archiválva 2008. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, Приступљено 12. 4. 2013.
  5. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. május 26.
  6. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
  7. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 308. o.
  8. ↑ "Bolji uslovi života, a mještana sve manje". glassrpske.com. Hozzáférés: 2024. június 24.
  9. ↑ "Prirodni proizvodi Medna". pijaca.mrkonjic-grad.rs. Hozzáférés: 2024. június 24.
  10. ↑ "Po vizijama mještanke iskopane mošti tri monaha". nezavisne.com. Hozzáférés: 2024. június 24.
  11. ↑ "СВЕТИ ПРЕПОДОБНОМУЧЕНИЦИ МЕДЉАНСКИ – Серафим, Мардарије и Авакум" (ср nyelven). Hozzáférés: 2020. április 20.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
  12. ↑ "У Медни пренос моштију Преподобномученика Медљанских" (ср nyelven). Hozzáférés: 2020. április 20.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
  13. ↑ "Mати Стефанијa - првa игуманијa манастира Меднe (СПЦ, 12. октобар 2021)". 2021. október 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. október 13.
  14. 1 2 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. június 24.

Fordítás

További információk