Trijebovo
| Trijebovo | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 214 fő (2013) |
| Népsűrűség | 4,4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 48,62 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 29′ 04″, k. h. 17° 04′ 51″44.484400°N 17.080800°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 04″, k. h. 17° 04′ 51″44.484400°N 17.080800°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trijebovo témájú médiaállományokat. | |
Trijebovo (szerbül: Тријебово) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 36, közúton 60 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 7 km-re északra, a Dinári-hegységben, a Manjača-hegység lejtőin, 844 méteres magasságban található.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 504 | 213 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 1 |
| Egyéb | 5 | 0 |
| Összesen | 509 | 214 |
Története
A falu nevével kapcsolatos hagyomány azt mondja, hogy onnan ered, hogy Varcarból (Mrkonjić Grad) többen Trijebovoba költöztek, majd búzát adtak el a varcari piacon. Ott mindenki csodálkozva csodálta a búza tisztaságát, és azt mondta: Na, ez ritka szép búza! A búza tisztasága miatt pedig a falu a Trijebovo (trebljen = tiszta, válogatott) nevet kapta.
A területén előkerült régészeti leletek alapján itt már a bronzkor óta laktak emberek. A Velika Gradina illír erődje is ebben a korban épülhetett. A térség a római hódítás után is lakott maradt, melyről az itteni római kori leletek tanúskodnak. Területén halad át a Salonát Sziszekkel összekötő kereskedelmi főútvonalról leágazó, a Mrkonjić Grad környéki bányákhoz vezető út, melynek a nyomvonalára rábukkantak.
A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott, amelyet II. Prijezda bosnyák bán 1287-ből származó oklevele említ. Zmijanje a Jajcától északra fekvő Orbász völgyének várainak elesésével 1527-1528-ban került oszmán uralom alá. Az 1540-ig tartó első időszakban ezt a területet a Bródi kádilukhoz tartozó Vrhovina náhijéhez csatolták, majd az 1535-1540 közötti időszakban, amikor az oszmánok átkeltek a Száván, Zmijanje a Boszniai szandzsákba tartozó Kobaši kádilukhoz tartozott. A helyzet lecsendesedésével a Zmijanje náhije különvált. Először az 1541-es defterben említik a Kobaši kádiluk részeként. Az 1541-es török adóösszeírás szerint a falu három részből Donje, Gornje és Srednje Trijebovóból állt. Az itt élő lakosságot vlachnak nevezték, mely abban a korban az állattenyésztő szerbek hagyományos elnevezése volt. 1592-től a Banja Luka-i kádilukban volt. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta az Orbász (Vrbas) és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a Trijebovói náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla. A Trijebovói náhije 10 falut és 112 házat foglalt magában. Egyes adatok szerint a 16. század közepétől származó összeírásokban szereplő lakosok ortodoxok voltak.
A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Bara község része volt. 1910-ben Bare-Trijebovo községben összesen 277 házat, 2000 ortodox szerb, 8 muszlim és 4 katolikus lakost számláltak. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Bare-Trijebovo községben összesen 291 házat és 1929 lakost számláltak. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 509-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A Déli Mozdulat hadművelet során lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült, a horvátok pedig megszállták a falut. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.
Nevezetességei
- A falu területén római ezüstékszereket (nyakláncok, fibulák, karkötők) találtak, melyek valószínűleg egy 2. – 3. századi római sírból származnak.
- Skradaš – két, a harmadik századból származó római bronz pénzérme lelőhelye.
- Velika Gradina – őskori és római erődítmény maradványai a falutól nyugatra emelkedő Greda nevű magaslaton. Az erőd valószínűleg a bronzkorban, vagy a vaskorban épült. Az erődöt a rómaiak is tovább használták a közeli utak védelmére.
Jegyzetek
- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20362".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. május 26.
- ↑ П.С.И. (1901.). "Народно предање о местима". Караџић. II: 13.
{{cite journal}}: Check date values in:|date=(súgó) - 1 2 3 4 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. július 6.
- ↑ "Ivo Bojanovski, Ubikacija antičke Leusabe u područje Mrkonjić-Grada". ivanlovrenovic.com. Hozzáférés: 2024. július 7.
- ↑ "Zmijanje i zmijanci". poreklo.rs. Hozzáférés: 2024. június 30.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 69. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 306. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 140. o.
