Surjan
| Surjan | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 207 fő (2013) |
| Népsűrűség | 6,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 31,41 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 31′ 55″, k. h. 17° 07′ 41″44.531900°N 17.128100°EKoordináták: é. sz. 44° 31′ 55″, k. h. 17° 07′ 41″44.531900°N 17.128100°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Surjan témájú médiaállományokat. | |
Surjan (szerbül: Сурјан) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 27, közúton 37 km-re délre, községközpontjától légvonalban 13 km-re, közúton 17 km-re északra, a Dinári-hegységben, a Manjača-hegység lejtőin, 568 méter magasságban található.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 522 | 207 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 524 | 207 |
Története
A település középkori népességéről az itt levő három középkori temető és a máig fennmaradt késő középkori stećak sírkövek tanúskodnak. Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén. A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott. Ez Zmijanjének nevezett vidék a Jajcától északra fekvő Orbász völgye várainak elesésével 1527-1528-ban került oszmán uralom alá. Az itt élő lakosságot vlachnak nevezték, mely abban a korban az állattenyésztő szerbek hagyományos elnevezése volt. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta az Orbász (Vrbas) és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a Trijebovói náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla.
Surjan a török uralom idején karaván útiállomás volt. Ezeken a „han”nak nevezett útiállomásokon az oszmán korban fogadók voltak, amelyek az utazók és fogataik szállásául szolgáltak. Külön épületek voltak, ahol istálló volt a lovak számára, valamint egy szoba az utazók számára és egy szoba a napi ima számára. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Bočac község része volt. 1910-ben Surjan-Bočac község részeként 74 házat, 574 ortodox szerb és 40 katolikus lakost számláltak itt. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Surjan-Bočac községben összesen 143 házat és 1016 lakost számláltak. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 524-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A Déli Mozdulat hadművelet során lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.
Nevezetességei
- Otoka – középkori temető maradványai 10 db észak-déli tájolású stećak sírkővel.
- Surjan 1 - középkori temető maradványai 7 db észak-déli tájolású stećak sírkővel.
- Surjan 2 - középkori temető maradványai 16 db észak-déli tájolású stećak sírkővel.
Jegyzetek
- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20362".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. május 26.
- 1 2 3 4 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. július 6.
- ↑ "Zmijanje i zmijanci". poreklo.rs. Hozzáférés: 2024. június 30.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 69. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 306. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 140. o.
