A NaphegyBudapest egyik központi fekvésű városrésze, az I. kerületében fekvő Krisztinaváros része. A Nap-hegy nevű magaslaton – melyről a nevét is nyerte – és annak a környező városrészek felé lefutó lejtőin helyezkedik el, a főváros és Magyarország legmagasabb presztízsű lakóövezetei közé tartozik.
A terület könnyen megközelíthető a főbb közlekedési csomópontoktól, például a Déli pályaudvar és a Széll Kálmán tér irányából. A városrész különlegességét nemcsak a természetes adottságai, hanem a történelmi épületei és a környező kulturális helyszínek, például a Tabán és a Várnegyed közelsége is növeli.
Történelem
A Naphegy 1905 körüli térképen
Idézetek a Nap-hegyről 1231 és 1945 között (ebben az írásban kötőjellel szerepel, az eredeti idézetek miatt):
Árulkodó régi térképek:
„A Nap-hegy XVII–XIX. századi változásait, illetve változatlanságát szemléletesen örökítették meg a korabeli térképek, amelyek már egyre pontosabban és szemléletesebben ábrázolták a rohamléptekkel fejlődő várost. A továbbiakban a Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályának gyűjteményéből mutatunk be néhány térképrészletet”.
1231 „Buda híres szőlőhegye A Nap-hegy lejtőin már Probus (Marcus Aurelius) pannóniai származású hadvezérnek, a birodalmi határokat megerősítő és a szőlőkultúrát elterjesztő római császárnak a korában (Kr. u. 276–282) is szőlőt termesztettek. Egy 1231-ben kelt – magyar nyelvű – oklevél nagy kiterjedésű szőlőkertekről ír. Mátyás király a maga palotájának kertjévé avatta a környéket, amelyet akkoriban Hátsóvárosnak is neveztek.”
1752 „A Haditanács 1752-ben rendeletileg szabályozta az új 'várvédelmi körzetet', amely szerint a várfalaktól egy puskalövésnyire tilos volt építkezni. Sőt, abban az övezetben hadi helyzet esetén a tulajdonosoknak le kellett bontaniuk lakóházaikat, mindezt kártérítés nélkül! Részben ennek is köszönhette a Nap-hegy, hogy platója és lejtői évszázadokon át beépítetlenül maradtak.”
1896 „Benedict J. 1896-ban készült 'Tájékozási tervrajza' még mindig beépítetlen lankákkal ábrázolja a Nap-hegyet.”
1932–1936 A régi Tabán lebontása. „Ma már csak néhány tucat fotó, Zórád Ernő klasszikussá vált akvarelljei és a Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény őrzi e lerombolt városrész – a Rácváros – emlékét.” A Tabánban játszódik Krúdy Gyula több kisregénye.
1944 Deseő László, aki az ostrom alatt folyamatosan vezette iskolai füzetbe írt naplóját, 1944-ben 15 éves volt, s családjával a Mészáros u. 32. számú házban lakott. A környék a Déli pályaudvar közelsége és a hegy stratégiai jelentősége miatt az ostrom során rendkívül heves tüzérségi támadásnak volt kitéve.
1945 Németh András Mostohafiak c. visszaemlékezésében (1999) így ír:
„...a Tabán legfelső részén tüzelőállásba helyeztük a lövegeinket, közvetlen mögöttünk volt a Czakó utca. [...] A legénység a Czakó utcai lakatlan villákban húzódott meg, szerencsétlen kimerült lovainkat pedig a kertekben helyeztük el. [...] A figyelőállásunkat valamivel lejjebb, a tabáni iskolában helyeztük el. [...] ...a parancsnokom elmondta, hogy a figyelőállást át fogja helyezni a Hegyaljai [sic] út 2. számú házba, mert az iskola nagyon kiemelkedik, föltűnő, lebombázhatják. Arról is beszélt, hogy szovjet átkelési kísérletnél, a parancs szerint, a Margit-sziget északi csücskét fogjuk lőni a váron keresztül. [...] Időközben értesültünk arról, hogy a tabáni iskolát, ahol az előző megfigyelőhelyünk volt, láncos bomba telitalálat érte, a pincéjében mindenki meghalt.”
Utcajegyzék, épületek, műtárgyak
Maczon Frigyes fókaszobra (Orvos lépcső)1956-os emlékmű a Tabánban
A Naphegy utcái: Aladár, Ág, Czakó, Derék, Dezső, Fenyő, Fém, Galeotti, Gellérthegy, Lisznyai, Naphegy, Nyárs, Orvos, Párduc, Piroska, Róka, Tibor, Tigris és Zsolt utcák; további közterületek: Orvos lépcső, Naphegy tér.
Egy 1885-ös térkép a Mészáros, Gellérthegy, Naphegy, Lisznyai és Czakó utcák között beépítetlen mezőgazdasági területet jelöl.
A Naphegy tér közvetlen környéke az 1905-ös Meyers Konversations-Lexikon térképén még ugyancsak beépítetlen, az ez évi utcajegyzékből a Naphegy utcái hiányoznak.
Révai nagy lexikona1910–14 között már a teljes beépítést mutatja, utcajegyzéke minden mai utcanevet tartalmaz. A naphegyi házak többsége 1910 és 1939 között épült. Mai utcaképe, épületállománya a híres Tabán kacskaringós utcáinak 1932-es szanálása után alakult ki. A jellegzetes tabáni házak utolsó hírmondója a Czakó és Aladár utca sarkán látható. Volt még egy hasonló épület kb. 1953-ig a mai Lisznyai utcai iskola területén.
A tabáni iskola (a Hadnagy [Hegyalja] és Orbán utca sarkán) kiemelkedő épülete a Tabán bontása után 1945 januárjáig megmaradt. Ekkor bombatámadás rombolta le. Az egykori iskolaépület helyén ma sportközpont áll, a volt iskolaudvaron és környékén pedig Budapest talán legszebb panorámájú sportpályája van.
A második világháború végén, Budapest ostroma során a Naphegy tér 2. alatti Nyilasházat – a környék sok más villájához, lakóépületéhez hasonlóan – rommá lőtték. Telkén 1968-ban két társasház épült, majd a telek szélének leválasztásával élelmiszerbolt is létesült a téren.
1953-ban a Naphegy tetején épült új székházba költözött a Magyar Távirati Iroda. A szocreál épület 1985–1990 között bővült a tetején 70 méter magas antennatornyot viselő modern szárnnyal: a Virág Csaba által tervezett Hírközlési Üzemépület a high-tech építészet kevés magyarországi példája közé tartozik. 2015-ben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap tulajdonába került. A székház mögött a 2000-es években funkcióját vesztett és 2018-ban lebontott MTI Fotolabor helyére épült a Sun Hill Residence elnevezésű, 56 lakásos luxus-apartmanház, amihez feláldozták az Orvos lépcső másik oldalán a Naphegy utca 29. szám alatt állt kertes társasházat is.
1958 augusztusában elkészült a Lisznyai utcai iskola épülete; az oktatás szeptemberben indult el hét alsós és öt felső tagozatos osztállyal. (1945–58 között a naphegyi gyerekek a lerombolt tabáni iskola helyett a Krisztina téri iskolába jártak.)
A Naphegy téri játszóteret a 2000-es években korszerűsítették, körbekerítették, majd 2014-ben tematikusan is megújult, Pom Pom mesejátszótér néven. Szomszédságában 1993 óta áll Kemal Atatürk mellszobra, a Török Nagykövetség ajándéka. (A nagyköveti rezidencia a Lisznyai utcában helyezkedik el.)
1994 tavaszán az 1979-ben átadott volt Mészáros utcai NIKEX irodaházban rendezkedett be a Duna Televízió (működésének kezdetétől, 1992. december 24-től a MAFILM Rónai utcai bázisán székelt). Itt alakította ki stúdióit és 2011-ig ez volt a székháza. 2021 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézete működik benne.
Marton László Kossuth-díjas szobrász- és festőművész a Tigris utca 55. szám alatt álló villájában élt és a házhoz tartozó műtermében alkotott haláláig. Fadrusz Jánosról készült mellszobra a Lisznyai utca és a Naphegy utca elágazásánál található.
Fadrusz János itt építette korszerű műtermét és villáját, a Naphegy déli lejtőjén.
Gárdos Péter fotóriporter emléktáblája is itt található, amelyet az MTI Naphegy téri épületének falán helyeztek el.
Kaffka Margit írónő 1915 júliusától 1918 decemberéig (haláláig) lakott a Naphegy utca 15.-ben .
Galambos Erzsi színésznő hosszú évekig a Tigris utca lakója volt.
Képek
Sportpálya a Naphegyen, a Gellért-hegy oldalában található víztározóról nézve
Fotók a Naphegyről (2003)
Az egyik utolsó tabáni ház a Czakó és Aladár utca sarkán
Sportpálya a Naphegyen, a Czakó utcában
A Magyar Távirati Iroda épülete a Naphegy tetején
A tér légifelvételen, 2009 körül
Közlekedés
A Hegyalja út irányából megközelíthető a 8E, 108E, 110, 112 és 27-es számú autóbuszokkal. Az Attila út irányából az 56-os villamos és az 5-ös busszal. A Mészáros utca irányából a 105, 210 és 210B, valamint a 16-os jelzésű várbusszal. Közvetlen tömegközlekedési járatként a 178-as busz szolgál, melynek egyik végállomása a hegy legmagasabb pontján, a Naphegy téren található.
é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 01′ 55″47.493000°N 19.032000°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 01′ 55″47.493000°N 19.032000°E
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)