Uraj

Uraj
Uraj látképe a templomtól nézve
Uraj látképe a templomtól nézve
Közigazgatás
TelepülésÓzd
Városhoz csatolás1978
Korábbi rangjaközség
Irányítószám3621
PolgármesterJaniczak Dávid (Ózdiakért Egyesület)
Országgyűlési képviselőRiz Gábor (Fidesz-KDNP)
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Távolság a központtól3,3 km
Elhelyezkedése
Uraj (Magyarország)
Uraj
Uraj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 14′ 57″, k. h. 20° 16′ 05″48.249167°N 20.268056°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 57″, k. h. 20° 16′ 05″48.249167°N 20.268056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Uraj témájú médiaállományokat.

Uraj egykor önálló község, 1979 óta Ózd városrésze.

Neve

Nevének alapja a magyar úr főnév származéka. Tulajdonképpeni értelme egy Ura nevű személyé, Uráé. A helység neve előfordult még Wroy, Uray, Vray, Wray, Wary, Wra, Vrey, Vra, Wrary és Wralya alakokban is.

Fekvése

A Heves–Borsodi-dombságon, az Uraj-patak völgyében, Ózd központjától 3,2 km-re északnyugatra, a magyar-szlovák határhoz közel található. Északnyugati szomszédja 3 km-re Susa.

Története

Eredetileg királyi birtok volt Gömör vármegye szélén. A török pusztítás után elnéptelenedett, majd később újra benépesült. A szeplőtelen fogantatásnak szentelt római katolikus temploma 1730-ban épült, de már az 1400-as években is volt temploma a községnek.

Vályi András szerint „URAJ. Magyar falu Gömör Várm. fekszik Sz. Simonnak szomszédságában, mellynek filiaja; határja meglehetõs.”

Fényes Elek szerint „Uraj, Gömör v. magyar falu, Borsod vmegye szélén: 356 kath., 22 ref. lak. F. u. többen. Ut. p. Putnok.”

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszécsi (Feledi) járásához tartozott.

1978 óta Ózd városrésze.

Neves személyek

Az uraji templom

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  2. ↑ Uraj. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások