Ćele
| Ćele | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 171 fő (2013) |
| Népsűrűség | 32,3 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,29 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 54′ 48″, k. h. 16° 26′ 35″44.913300°N 16.443100°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 48″, k. h. 16° 26′ 35″44.913300°N 16.443100°E | |
 | |
Ćele (szerbül: Ћеле), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 61, közúton 96 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 28 km-re délkeletre, a Japra jobb partján fekvő dombvidéken, 160 – 350 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, kisebb faluból áll.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 166 | 170 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 166 | 171 |
Története
Az Ovan grad lelőhelyen és környékén előkerült régészeti leletek és ókori épületmaradványok tanúsága szerint ezen a területen már az őskortól egy nagyobb település állt, egy felette épített erődítménnyel. Az őskori erődöt a rómaiak tovább építették. Az itteni település jelentőségét a nagy területen található épületmaradványok és az épületek korszerű fűtési rendszere igazolja.
A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Ovan grad – őskori és római kori erőd maradványai egy hosszan elnyúló, meredek oldalú dombtetőn, melynek hosszúsága 260 méter, szélessége pedig 50 méter. Az erőd északi oldalát egy 10 méteres átmérőjű torony védte. A falmaradványokon belül sok építőanyag, félhenger alakú római tetőfedő cserép és téglatöredék került elő. Az erőd lábánál nagyméretű település terült el. Az őskori erődből mára semmi sem maradt.
- Római település maradványai Ovan gradtól nyugatra. Az épületek romjai nagy területen kerültek elő használati tárgyak és az egykori központi fűtési rendszer maradványaival.
- Szent Nedelja vértanú tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Jegyzetek
- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20397".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Novi Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. augusztus 20.
- 1 2 3 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. január 14.
