Ravnice (Novi Grad)
| Ravnice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 600 fő (2013) |
| Népsűrűség | 86,0 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,98 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 32″, k. h. 16° 24′ 42″45.108889°N 16.411667°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 32″, k. h. 16° 24′ 42″45.108889°N 16.411667°E | |
 | |
Ravnice (szerbül: Pавнице), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 71, közúton 92 km-re északnyugatra, községközpontjától 8 km-re északra, az Una jobb partján és a tőle keletre fekvő dombvidéken, 120 – 240 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A Novi Grad - Kostajnica főúton kívül áthalad rajta a Novi Grad – Kostajnica vasútvonal is. Több, kis településből áll.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 631 | 595 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 1 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 2 | 4 |
| Összesen | 639 | 600 |
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Novi község részeként a településnek 29 háztartása, 300 ortodox szerb, 1 muzulmán és 19 katolikus horvát lakosa volt. 1910-ben a Novi járásba tartozó községben, Poljavnicán 85 háztartást, 494 ortodox szerb, 11 muszlim és 7 katolikus horvát lakost találtak.
A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 81 háztartása és 543 lakosa volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941 augusztusában a faluba bevonuló usztasák a falu 159 férfi lakosát mészárolták le. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20397".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Novi Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. augusztus 20.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
- ↑ Strahinja Kurdulija, Atlas ustaskog genocida nad Srbima 1941-1945, Beograd, 1993. 33. old.
