| Blatna | |
| Az Una Blatnánál | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 374 fő (2013) |
| Népsűrűség | 43,9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,52 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Blatna (szerbül: Блатна), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 78, közúton 98 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 15 km-re délnyugatra, az Una jobb partján, a Blatna-patak torkolatánál, 140 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban található. Két nagyobb településrésze a folyómenti Donja Blatna és a folyó völgye feletti dombvidéken fekvő Gornja Blatna.
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 419 | 365 |
| Bosnyák | 2 | 0 |
| Horvát | 2 | 6 |
| Jugoszláv | 20 | 0 |
| Egyéb | 0 | 3 |
| Összesen | 443 | 374 |
Az Una partján feltárt régészeti leletek tanúsága szerint itt már az őskorban is éltek emberek. A leleteket a szakemberek a vučedoli kultúrához tartozónak határozták meg. A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Blatna, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Itt található az Unamenti vasútvonal (Knin – Novi Grad) egyik vasútállomása. A vasút első, Bosanski Novi (Novi Grad) és Bosanska Krupa közötti, 34 km hosszú szakaszát a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság építette, és 1920. október 7-én helyezték forgalomba.