Radomirovac
| Radomirovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 434 fő (2013) |
| Népsűrűség | 28,8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 221 m |
| Terület | 15,05 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 17″, k. h. 16° 32′ 06″44.988100°N 16.535000°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 17″, k. h. 16° 32′ 06″44.988100°N 16.535000°E | |
 | |
Radomirovac (szerbül: Радомировац, korábbi neve Svinjuha), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 82 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délkeletre, a Japra-folyó jobb partjától keletre és a Szana folyótól nyugatra fekvő dombvidéken, 150 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, a dombok közt szétszórtan fekvő, kisebb faluból áll. A településen átfolyik a Velika Rijeka folyó. Régebben mintegy húsz vízimalom működött rajta, a 2012-es adatok szerint ezekből csak a „Jasnovac” vízimalom maradt meg, amely körülbelül 150 éves. Radomirovac forrásokban gazdag. A Novi Grad felé vezető út mellett több nyilvános kutat is építettek.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 549 | 431 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 2 |
| Jugoszláv | 3 | 0 |
| Egyéb | 4 | 1 |
| Összesen | 557 | 434 |
Története
A települést korábban Svinjuhának hívták, de a településen szolgáló Miloš Kragulj pap javaslatára, aki nem kedvelte a régi nevet, Radomir Putnik szerb tábornokról, a szerb hadsereg első világháborús főparancsnokáról nevezték el.
A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. Az oszmán megszállás alatt Radomirovac a szerb felkelők és a törökök közötti csaták színhelye volt. A település területén található egy domb, melynek tetején a török időkben szerb fatemplom állt, jelenleg pedig egy régi temető maradványai láthatók itt. E domb körül a szerbek két nagy árkot ástak, amelyek minden oldalról körbekerítik a dombot, és a templom védelmére szolgáltak. A néphagyomány szerint amikor a szerbekkel vívott harcok után a törökök a templomhoz érkeztek, elhatározták, hogy felgyújtják azt, de erre egy szerbet akartak rávenni. Ebből a célból elfogták Stolican Stjepanovićot, és megparancsolták neki, hogy ő gyújtsa fel a templomot, és cserébe nem végzik ki. A templom leégett, Stolicant pedig mégis megölték a törökök. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett.
1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként Svinjuha településnek 138 háztartása és 821 ortodox szerb lakosa volt. 1910-ben Novi község részeként Svinja faluban 209 házat, 1441 ortodox szerb, 13 muszlim és 7 katolikus horvát lakost találtak.
A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Svinja falunak 207 háza és 1378 lakosa volt.
Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A második világháború után, 1947-ben a szerbek fát hoztak a településről a templom újjáépítéséhez, de a kommunisták ellenezték az újjáépítést, ezért elhordták a fát és istállókat csináltak belőle. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
A Radomirovac központjában található fafeldolgozó üzem Sokolište, Radimirovac és Gornji Agići lakosait alkalmazza.
Oktatás
A radomirovaci általános iskola a svodnai „Dragan Vujanović” általános iskola területi iskolája. Az iskola épülete 1930-ban épült.
Nevezetességei
- A radomirovaci ortodox plébánia területén a szerb ortodox egyháznak három temploma található. A központi plébániatemplom Vitasovciban, Sokolište településen áll, Dvorna faluban található a Mária Magdolna tiszteletére szentelt templom, a harmadik pedig Agići Jézus színeváltozásának tiszteletére szentelt temploma.
- A Boszniai Szerb Köztársaság hadserege elesett katonáinak emlékművét az MZ Radomirovci (Sokolište és Radomirovci falvak helyi önkormányzata) állította. Az emlékmű mellett a temetőben található a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege katonáinak emléktáblája is. Az emléktáblát 2007-ben a Szerb Köztársasági Veteránok Szervezete állította. Az emléktábla az elesett VRS-harcosok nevét tartalmazza, 11-et Radomirovciból, 14-et Sokolištéből, 11-et Vitasovciból és 10-et Trgovištéből. A temetőben egy másik emléktábla is található „Radomir Putnik tábornoknak és a szalonikai harcosoknak 1914-1918” az emlékére. Az emléktáblán a 8 radomirovci, 11 sokolištei és 9 vitasovci halott neve szerepel. A temető partizánemlékművét 1957-ben állították fel, amikor a második világháborúban elesettek csontjait ide szállították át. A temető bejáratánál egy nagy felirat található: „A NOR és a ŽFT, radomirovaci, sokolištei, vitasovci és Trgovištei elesett harcosainak temetője". A temetőben a fasizmus 335 áldozatát és 218 elesett partizánharcost temették el.
Jegyzetek
- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20397".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 "Огњишта: Радомировац" (szerb nyelven). Радио-телевизија Републике Српске. 2012. június 17. Hozzáférés: 2012. június 19.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó) - 1 2 "Popis 2013 u BiH – Novi Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. augusztus 20.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Радомировац című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
