Matavazi
| Matavazi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 480 fő (2013) |
| Népsűrűség | 29,1 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Terület | 16,49 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 23″, k. h. 16° 16′ 01″44.956400°N 16.266900°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 23″, k. h. 16° 16′ 01″44.956400°N 16.266900°E | |
 | |
Matavazi (szerbül: Матавази), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 75, közúton 97 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re délnyugatra, az Una jobb partja feletti dombvidéken, 250 - 350 méteres tengerszint feletti magasságban található. Több, kis településből áll.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 555 | 478 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 4 | 2 |
| Összesen | 563 | 480 |
Története
A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Otoka község részeként 65 házat és 444 ortodox szerb lakost számláltak. 1910-ben Matavazi község részeként a településen 44 házat és 286 ortodox szerb lakost találtak. A községhez Matavazin kívül még Bosnića Selo és Crkvina települések is hozzá tartoztak. Velük együtt 121 ház állt a községben 789 szerb lakossal. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 120 háza és 763 lakosa volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Az Úr Színeváltozása tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Jegyzetek
- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20397".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Novi Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. augusztus 20.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 52. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 238. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 129. o.
