Maslovare (Novi Grad)
| Maslovare | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 304 fő (2013) |
| Népsűrűség | 26,2 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 144 m |
| Terület | 11,62 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 43″, k. h. 16° 25′ 33″44.995278°N 16.425833°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 43″, k. h. 16° 25′ 33″44.995278°N 16.425833°E | |
 | |
Maslovare (szerbül: Масловаре), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 65, közúton 82 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 14 km-re délkeletre, a Japra-folyó bal partja mentén és a tőle nyugatra fekvő dombvidéken, 130 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 235 | 176 |
| Bosnyák | 262 | 125 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 2 | 2 |
| Összesen | 500 | 304 |
Története
Történelmileg ez a település, valamint a Japra, Japrica és Vojskova folyók teljes környéke a római kori intenzív bányászati tevékenységhez (kohászati tevékenységhez) kötődik. Ez a tevékenység országos jelentőségű volt, mert a fegyvergyárakat innen látták el nyersanyaggal. A kohók mellett volt egy település is. A római Dalmácia tartományban fekvő egykori településen egy római szentélyt találtak, amelyet a mai Szíria területéről származó Juppiter Dolichenus keleti istenségnek szenteltek.
A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett.
1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként településnek 38 háztartása, 169 ortodox szerb és 54 muszlim lakosa volt. 1910-ben Novi község részeként a bosnyákok lakta Maslovare Turske faluban 26 háztartást, 1 ortodox szerb és 139 muszlim, a szerbek lakta Maslovare Srpske faluban 46 háztartást és 265 ortodox szerb lakost találtak.
A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a falunak 67 háztartása és 435 lakosa volt.
Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Majdanište – római kori kohók és szentély maradványai. A falu határában egy nagyobb, néhány hektáros területen kohók, kovácsműhely, igazgatási épület, a szállítóeszközök számára épített tároló, istálló és a munkások számára épített fürdő maradványai találhatók. A terület fallal volt bekerítve. A teljesen be nem azonosított épületeken kívül egy szentély maradványait is megtalálták a hozzá vezető kövezett úttal, áldozati oltárokkal, Vénusz és Priaposz-szobrokkal. Az üzemi területtől nyugatra az olvasztáshoz előkészített vasércdepót találtak. A régészeti leletek az 1. – 6. századig terjedő időszakból származnak.
Jegyzetek
- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20397".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Novi Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. augusztus 20.
- ↑ Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 - BOSNA I HERCEGOVINA U ANTIČKO DOBA
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
- ↑ "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. augusztus 31.
