Petkovac (Novi Grad)
| Petkovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 207 fő (2013) |
| Népsűrűség | 25,2 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,20 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 03′ 03″, k. h. 16° 30′ 14″45.050833°N 16.503889°EKoordináták: é. sz. 45° 03′ 03″, k. h. 16° 30′ 14″45.050833°N 16.503889°E | |
 | |
Petkovac (szerbül: Петковац), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 62, közúton 75 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re keletre, a Szana-folyó északi partján és a tőle északra fekvő dombvidéken, 125 – 370 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, kis településből áll. Áthalad rajta a Novi Grad – Banja Luka főútvonal és a vasútvonal. A település területén található az azonos nevű tó. A tavat az 1 kilométerre lévő, azonos nevű gipszbánya anyagának lerakásával hozták létre. Körülbelül 20 méter mély.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 218 | 205 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 2 |
| Jugoszláv | 8 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 227 | 207 |
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként a településnek 17 háztartása és 109 ortodox szerb lakosa volt. 1910-ben a Novi járásba tartozó községben 47 háztartást és 327 ortodox szerb lakost találtak.
A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 51 háztartása és 354 lakosa volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
A Petkovaci-tó a múlt század hetvenes éveinek végén keletkezett, amikor az akkori „Japra” bányászati cég két domb között egy közeli bánya zagyvájával duzzasztotta fel a Petkovačka rijeka patak vizét. Ezt az érdekes mesterséges gátat a mintegy egy kilométerre fekvő petkovaci bányából származó gipsz kitermelése során nyert anyagból építették. Sokan úgy gondolják, hogy a Petkovaci-tó remek turisztikai lehetőség lenne a novi gradiak számára, de a környéke jelenleg elhanyagolt, a vízhez főleg nehezen járható erdei és horgászösvényeken keresztül lehet eljutni.
Jegyzetek
- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20397".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ "Стратегија развоја општине Нови Град" (szerb nyelven). Општина Нови Град. 2005. Hozzáférés: 2011. december 14.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó)[halott link] - 1 2 "Popis 2013 u BiH – Novi Grad" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. augusztus 20.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
- ↑ "Upoznajte skriveni biser novigradske opštine". seesrpska.com. Hozzáférés: 2024. szeptember 3.
