Bjelovac

Bjelovac
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBoszniai Szerb Köztársaság
RégióBijeljinai régió
községBratunac
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 56
Népesség
Teljes népesség207 fő (2013)
Népsűrűség206,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1,0 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 09′ 36″, k. h. 19° 24′ 30″44.160000°N 19.408300°EKoordináták: é. sz. 44° 09′ 36″, k. h. 19° 24′ 30″44.160000°N 19.408300°E

Bjelovac (szerbül: Бјеловац) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése

A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 35, közúton 51 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re délkeletre, a Drina bal partján, a Šaška-patak torkolta közelében, 177-250 méteres magasságban fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991		 Népesség
2013
Szerb 231 205
Bosnyák 59 2
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 0
Összesen 290 207

Története

Az általános vélemény szerint Bjelovac település a nevét a területén található nagy kavicslelőhelyekről kapta. A település maga a Drina folyó mellett található. A Drina folyó kiáradásakor az egész terület víz alatt maradt, kő, kavics és homok borította. A település az árvíz utáni színe és a kavics és homok alatt álló, növényzet nélküli részek miatt kapta a nevét. .

A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett.

A második világháború alatt a környező Bratunac környéki falvak a tengelyhatalmak megszállása alatt álltak, ahol a régió lakosai 1941-től csatlakoztak a kommunista vezette partizánerőkhöz. A terület többször gazdát cserélt az 1945-ös végső partizán felszabadításig, a harcokban ezrek haltak meg. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. Ahogy az etnikai feszültségek az 1980-as évek végén Jugoszláviában fokozódtak, a régió közvetett nyomást érzett a politikai széttöredezettség miatt.

Bjelovac, Sikiri és Loznica falvakban már a boszniai konfliktus kezdetén fegyveres provokációk és alkalmanként muszlim támadások kezdődtek. Pontosan ezért szervezkedtek a helyiek faluvédőkként, őrséget állva. Az alkalmankénti támadásokban több szerb is életét vesztette. A legnagyobb támadásra 1992. december 14-én kora reggel került sor, melyet a srebrenicai muszlim enklávé egységei vittek véghez. A támadást a közeli Pirići és Poloznik falvak, valamint a Drina folyó felől hajtották végre. Azon a napon nagyszámú ember halt meg ezekben a falvakban, köztük nők és gyermekek, a falvakat pedig kifosztották és felégették. Aznap a Bjelovac elleni támadásban 68 szerb lakos, köztük 10 nő halt meg. Az elrabolt nők és gyermekek egy csoportját egy srebrenicai táborba vitték, ahol bántalmazták és megkínozták őket.

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20052".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20052
  3. ↑ Topografska karta Zvornik 477-4-2
  4. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Bratunac" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2026. február 2.
  5. ↑ Mersed Šabanović. "Topomini općine Bretunac in Baština sjeveroistočne Bosne broj 11" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2026. február 12.
  6. ↑ "Bratunac". spomenikdatabase. Hozzáférés: 2026. február 15.
  7. ↑ "Srpske žrtve Srebrenice 1992-1995" (PDF). srebrenica-project.org. Hozzáférés: 2026. február 18.
  8. ↑ "WHO WERE THE VICTIMS OF ORIC'S ATTACK ON BIJELOVAC: CIVILIANS OR SOLDIERS?". archive.sensecentar.org. Hozzáférés: 2026. február 19.
  9. ↑ "ON SATURDAY, 32ND ANNIVERSARY OF SUFFERING OF SERB RESIDENTS FROM BJELOVAC". srna.rs. Hozzáférés: 2026. február 19.

További információk