Fekvése
A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 20, közúton 30 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 13 km-re nyugatra, a Glogova-hegység lejtőin, a Kravica-folyó partján, 276-488 méteres magasságban fekszik.
Története
A település neve annak a folyónak a nevéből ered, amely mellett fekszik. A Kravica vagy Kravička rijeka a Jadar folyó jobb oldali mellékfolyója, amely a Drina bal oldali mellékvizébe a Drinjačába ömlik. Nyilvánvaló, hogy a Kravica víznév zoonimikus eredetű. Első pillantásra a „krav” (tehén) szó kicsinyítőképzős változata. A neves horvát nyelvész, Petar Skok szerint azonban ez a helynév a protoszláv „korva” szóval áll rokonságban, ahogy számos más, ezen az alapon keletkezett helynév is. Skok továbbá úgy véli, hogy itt a „korva” szótő és az indoeurópai „-ua” képző kapcsolatáról van szó..
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború alatt Kravica falut és környékét muszlimok tizedelték meg, és több mint 500 embert öltek meg. Ezért nevezetes ez a falu a második világháború óta arról, hogy „egyetlen muszlim sem tette be oda a lábát”. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
1971-ben egy Konjević Polje-ból származó bosnyák férfit öltek meg Kravicában, miközben Bratunacból tért vissza, ami fegyveres konfliktushoz vezetett a két település lakói között.
1991. szeptember 4-én egy négy bosnyákból álló csoportot támadtak meg, miközben autóval áthaladtak Kajićén, Kravice egyik faluján. A podčauši Dževad Jusić és a hrančai Nedžad Hodžić meghalt, Mevludin Sinanović és Zaim Salković pedig megsebesült. 1993. január 7-én és 8-án a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Hadseregének (ARBiH) mintegy háromezer katonája, Naser Orić vezetésével megtámadta Kravicát, amelynek lakossága kizárólag szerbekből állt. Az ARBiH katonái többnyire a srebrenicai bosnyák enklávé településeiről érkeztek. A falut mintegy 300 szerb fegyveres védte, akik Kravica és a környező szerb falvak lakóinak menekülését fedezték. A mészárlásban 46 ember halt meg: 35 VRS katona és 11 civil.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Nevezetességei
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv plébániatemploma, egyhajós épület. A Zvornik-Tuzla egyházmegyéhez tartozik. A templom építése 1904-ben kezdődött. Az épület kőből készült, méretei 21 × 12 méter, tetejét réz borítja, van kupolája és egy harangtornya is, benne két haranggal. Amikor az építkezés 1909-ben befejeződött, Jevgenije Letica metropolita szenteltte fel a templomot. A tölgyfa ikonosztázt Radivoje Lazić készítette a közeli Dubravicából,, míg az ikonokat a zenicai Goran Gatatric festette. Az 1993-as bosnyák támadásban a templomot felgyújtották és a teljes egyházi irattár megsemmisült, így nagyon kevés adat áll rendelkezésre, amely alapján a plébánia kronológiája rekonstruálható. A templomot 2003-ban felújították, és a tűz során keletkezett károkat kijavították.
Bosznia-Hercegovina
é. sz. 44° 13′, k. h. 19° 12′44.216667°N 19.200000°EKoordináták: é. sz. 44° 13′, k. h. 19° 12′44.216667°N 19.200000°E
