A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 29, közúton 42km-re délkeletre, Srebrenicától légvonalban 9, közúton 10km-re északkeletre, a Javor-hegység lejtői alatt, a Drina bal partjának hordaléksíkságán, 172-200 méteres magasságban fekszik. Maga a város a hatalmas völgy elején fekszik, a Drina folyó és a zöld dombok ölelik körül, nagy kiterjedésű erdőkkel. A község területét egy a Drina mentén elterülő sík részre (174 méteres átlagos magassággal) és egy dombos-hegyes részre (300 – 1098 méteres magassággal) oszthatjuk. A Drina folyó teljes hosszában vízmelléki domborzat alakult ki a településen, mely többnyire eróziós domborzat, kivéve az Ade nevű területet, amely a városközponttól északra található. A Drina folyó közvetlen közelében kisebb mezők alakultak ki: Krasan polje, Rakovačko polje, Pobrđansko polje, Voljavičko polje, Zaluško polje, Tegarsko polje, Žanjevačko polje és Boljevačko polje. A község dombos-hegyi részén, magasabb fekvésű helyekkel, kiemelkedik a Javorak-csúcs (1098 m), továbbá a Gornji Žlijebac falu közelében található Bijeli kamen (808 m), az Orlova bukva (932 m), a Čauš-hegy (773 m), a Jasenik-csúcs (744 m) és mások.
Amint azt az őskori halmokkal tarkított nekropoliszok is bizonyítják Bratunac község területe az őskor óta lakott volt. Az őskori halmok mellett a római kori emlékek különösen gyakoriak itt. A római kori díszítőépítészeti töredékek sokasága arra utal, hogy a mai Bratunac területén egy római templom vagy más középület állt, és hogy ez a település Argentaria bányaterületének része volt. A voljavicai Gradovi nevű helyen egy római épület egyes részeinek alapjait találták meg és tárták fel. Feltételezik, hogy itt egy 1. századi római katonai tábor maradványa található. 1968-ban egy két részből álló, a 3. század elejéről származó római sírt fedeztek fel a Konjević-mező területén, amely igen gazdag leleteket tartalmazott.
A települést először 1381-ben említették Bratunac néven egy oklevélben, amely szerint a Szerbiából Boszniába vezető út (latinul: „Cerca pireglo de Bratunac”) a Drina közelében fekvő középkori Crnče településen keresztül vezetett. majd 1391-ben faluként említik. A középkorban vámhivatal működött azon a helyen, ahol ma Bratunac található, amit 1333-ból származó régi feljegyzések is megerősítenek. Ugyanebben az időben állt itt a Szent Mária templom és kolostor. Ez volt a dubrovniki kereskedők településének temploma is, akiknek több saját településük is volt a mai Bratunac község területén. Ennek a templomnak a papjai egy különleges Testvériséget hoztak létre, valószínűleg innen ered a település Bratunac neve is. A Bratunac név eredetéről számos más elmélet is létezik. Bratunac község idősebb lakosainak története szerint a Bratunac név egy bégből származott, aki a környék legfontosabb embere volt, és így szólította unokatestvérét: „Hodi amo, dajđi moj bratunac” (Gyere ide, gyere unokatestvérem). Egy másik változat szerint Bratunac a nevét a kelta Bratano településről kapta, amelynek maradványait a Bratunac közelében található Mihajljevići településen találták meg. Bratunac különböző településein több mint 1000 stećak található, amely középkori keresztény népességére utal.
Az Oszmán Birodalom 1463-ben foglalta el Boszniát. A Zvorniki szandzsák Budimiri náhije (járás) területén az 1519-es, az 1533-as és az 1548-as defterben is szrepel Bratina nevű falu. Feltételezik, hogy ez már valószínűleg Bratunacra utal, mivel a 16. században a Budimiri náhije területén belül nem találtak feljegyzéseket azonos nevű másik faluról. A Srebrenicai náhije Bratova (Bratovo) nevű települése is utalhat a mai Bratunacra: „1548-ban feljegyeztek egy örökséget, amely a srebrenicai Szent Mária templom papjainak birtokában volt”.
A mai Bratunac, mint önálló település kevesebb mint 150 éves. Bratunac területét, azaz Bratunac városát csak 1898-ban alapították, amikor még csak öt ház állt körülbelül harminc lakossal ezen a területen. A település első lakói között volt Vuk Živanović, Srboljub Blažić pap, Vaso Popović és mások. Ebben az időszakban állt itt egy bég hanja (fogadó), egy bég csardakja (torony) és egy régi mecset is, Bahrija Jelkić pedig fogadósként dolgozott itt. A csardak mai bank területén állt, mellette pedig az első oktatási intézmény, egy elemi iskola. Ez egy 1888-ban épült általános iskola volt, amely akkoriban Suha faluhoz tartozott. Első tanárként egy Lazić vezetéknevű tanárt említenek itt. Ebben az időszakban Bratunac sem politikailag, sem igazgatásilag nem számított községnek, hanem csak Suha falu egyik kis települése volt, kataszterileg pedig Repovac és Podčauš falvakhoz tartozott.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. Bratunacban a gazdasági fejlődés kezdetét a szervezett dohányfelvásárlás 1886-os kezdete jelenti, amelyhez hozzájárult a dohány felvásárlására és szezonális feldolgozására szolgáló itteni létesítmény 1911-es megépítése. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. A Drina folyón 1926-ban megépített híd kiemelt fontosságú volt, mivel egy új korszak kezdetét jelzi Bratunac városa és környéke számára. Bratunac csak 1927 szeptember 30-án kapta meg a községi rangot, és került fel a várossá nyilvánítandó települések listájára. A község területén található szakrális épületek a közelmúlt történelméhez tartoznak, ezek főként az ortodox és iszlám vallási közösségek vallási épületei. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A Nemzeti Felszabadító Hadsereg 3. hadtestének katonái Bratunacon 1944. máciusában
A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború idején súlyos harcok dúltak a térségben. Jezdimir Dangić csetnikjei 1941 végétől pusztították ezeket a területeket. 1942 elején csatlakoztak hozzájuk a partizánok, akik Szerbiából hatoltak be, majd megbékéltek a csetnikekkel. Kelet-Boszniában partizán-csetnik operatív vezetést hozták létre. A déli Fočától a nyugati Jahorináig, Vlasenicáig és a közeli Srebrenicáig több ezer szerb harcos együtt terrorizálta a muszlimok lakta falvakat. Létre hozták az Uzsicei Köztársaságot, melyet az usztasákTrio hadművelete követett, akik átmenetileg kiűzték a szerb erőket. Bratunac 1942. április 9-én került usztasa kézre. 1943. június 3-tól 15-ig a partizánok heves támadásokkal áttörték a horvát védelmet, és ismét Kelet-Boszniába nyomultak. A partizánok ezután átcsoportosultak és ellentámadásba kezdtek Kelet-Boszniában, megtisztítva a tengelyhatalmak csapataitól a területet. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborúban meggyilkoltak sírjai a bratunaci szerb temetőben
Jugoszlávia felbomlása és a boszniai háború során Bratunacban és környékén számos szerbet öltek meg a Naser Orić vezette srebrenicai muszlim erők. A számos bűncselekmény közül kiemelkednek a Kravica, Bjelovac, Sikirić, Zalazje, Ježeštica, Šiljkovići, Fakovići stb. falvakban elkövetett bűncselekmények. Bratunac község területén az 1992 és 1995 közötti háború alatt összesen 3624 szerb állampolgár halt meg. A srebrenicai népirtás érintette a Bratunacot is. Bratunac a Potocariban a srebrenicai enklávé lakosaitól elválasztott bosnyák muszlimok bebörtönzésének helye volt. Amikor a srebrenicai muszlimok a menekülést választották Tuzla felé, Bratunac és környéke több pontján is csapdába estek: a stadionban, az iskolákban, a katonai börtönökben, a rendőrségben, a hangárban, a garázsokban és más létesítményekben, majd a városközpontban és az út mentén parkoló járművekben (buszokban és teherautókban) tartották őket fogva. A foglyokat a Szerb Köztársaság katonai vezetésének parancsára hozták ide. Erősen bántalmazták és megverték őket, nem kaptak élelmet vagy vizet. A fogva tartás helyéről a felszámolás helyére vitték őket, ahol kivégezték őket.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Gazdaság
Bratunac gazdasága 69 magánvállalkozáson és 177 vállalkozói üzlet keretében zajlik. A kereskedelem részvétele domináns: a 69 magánvállalkozás közül 42 a kereskedelem, 14 az építőipar, 8 az ipar, három a szállítmányozás és 2 mezőgazdaság területén működik. Az üzletek között a legtöbb a kereskedelmi. Ezt követik a kézművesség és a vendéglátás, majd a magán fuvarozók az utas- és áruforgalom területén. A szolgáltatásban csak négy üzlet működik.
Kultúra
Bratunacban az önkormányzat szervezi a Dani maline („Málna Napok”) Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Turisztikai Vásárt.] A tizedik „Dani maline” vásárt 2015 nyarán rendezték meg.
A bratunaci Nemzeti könyvtár a község nyilvános és központi könyvtára.
Sport
Bratunaci sportklubok:
FK Bratstvo Bratunac
KK Miloš Delić karateklub
KK Tigar karateklub
KK Bratunac kosárlabdaklub
OK Bratunac női röplabdaklub
ŠK Drina sporthorgászklub
Nevezetességei
A Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt pravoszláv plébániatemploma. Méretei 16x10 méter. Az építkezés 1908-ban kezdődött. Az alapokat Jevgenyije Letica, Dabroboszna metropolitája szentelte fel, de a dátum nem ismert. A templom építése 1911-ben fejeződött be. 1912-ben Ilarion Radonić, Zvornik metropolitája szentelte fel a templomot. Az új, faragott tölgyfa ikonosztázt a milići Rade Pantić készítette 2002-ben. Az ikonosztáz ikonjait a belgrádi Miodrag Šumarac akadémikus festő festette.
A felújított, 1876-ból származó városi mecsetet, amelyet 1992. május 12-én a szerbek porig romboltak, amikor a város még a szerb erők ellenőrzése alatt állt, 2005. július 2-án nyitották meg.
A város központjában, egy parkkal körülvéve áll az 1941-1945-ös nemzeti felszabadító háború áldozatainak emlékére 1978-ban felállított emlékmű.
↑"Bratunac". slobodnaevropa.org. Hozzáférés: 2026. február 2.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Братунац című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Bosznia-Hercegovina
é. sz. 44° 11′ 02″, k. h. 19° 19′ 51″44.183889°N 19.330833°EKoordináták: é. sz. 44° 11′ 02″, k. h. 19° 19′ 51″44.183889°N 19.330833°E
