Története
A település lakóinak szájhagyománya szerint a nevét a repa (répa) növénynévről kapta, amelyet állati takarmányként használtak. Ez a terület talajtanilag megfelel e növényfajta termesztésének, és megerősíti a helynév eredetét.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Bratunac községhez tartozó településnek 32 háztartása és 175 ortodox szerb lakosa volt. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 29 háztartást és 189 ortodox szerb lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Bosznia-Hercegovina
é. sz. 44° 11′ 23″, k. h. 19° 18′ 23″44.189700°N 19.306400°EKoordináták: é. sz. 44° 11′ 23″, k. h. 19° 18′ 23″44.189700°N 19.306400°E
