Mratinci

Mratinci
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBoszniai Szerb Köztársaság
RégióBijeljinai régió
községBratunac
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 56
Népesség
Teljes népesség5 fő (2013)
Népsűrűség0,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,41 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 12′ 26″, k. h. 19° 10′ 43″44.207200°N 19.178600°EKoordináták: é. sz. 44° 12′ 26″, k. h. 19° 10′ 43″44.207200°N 19.178600°E

Mratinci (szerbül: Мратинци) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése

A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 21, közúton 33 km-re dél-délkeletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 18 km-re nyugatra, a Kravica-folyótól délre, a Ludmer-hegység lejtőin, 250-626 méteres magasságban fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991		 Népesség
2013
Szerb 218 5
Bosnyák 70 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 0
Összesen 288 5

Története

A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Opravdići községhez tartozó településnek 28 háztartása és 180 ortodox szerb lakosa volt. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 38 háztartást és 209 ortodox szerb találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.

A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején A boszniai háború idején, 1992 áprilisától júniusáig terjedő időszakban innen is elűzték a bosnyák lakosságot, házaikat pedig elpusztították. A Naser Orić vezette srebrenicai muszlim erők az ortodox karácsony napján, 1993. január 7-én felgyújtották a falu házait, és kifosztották a települést. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20052".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20052
  3. ↑ Topografska karta Zvornik 477-4-1
  4. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Bratunac" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2026. február 2.
  5. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o.
  6. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 116. o.
  7. ↑ "Prelude to the Srebrenica Genocide: Mass murder and ethnic cleansing of Bosniaks in the Srebrenica region during the first three months of the Bosnian War (April-June 1992)". bosniak.org. Hozzáférés: 2026. február 7.
  8. ↑ СРПСКА ЗГАРИШТА-Кравица, Шиљковићи, Општина Братунац.

További információk