Dubranec

Dubranec
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb
Község	Velika Gorica
Jogállás	falu
Polgármester	Dražen Barišić
Irányítószám	10418
Körzethívószám	(+385) 01
Népesség
Teljes népesség	346 fő (2021. aug. 31.)
Népsűrűség	25,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	12,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 37′, k. h. 15° 58′45.61666667, 15.9666666745.616667°N 15.966667°EKoordináták: é. sz. 45° 37′, k. h. 15° 58′45.61666667, 15.9666666745.616667°N 15.966667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubranec témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Dubranec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.

Fekvése

Zágráb központjától 22 km-re délre, községközpontjától 15 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között fekszik.

Története

Területén már az i. e. 4. évezredben az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt feltárt, a Balaton-Lasinja kultúrához tartozó régészeti leletek. A középkorban lakói kezdetben a zágrábi várispánsághoz tartozó szerviensek voltak. 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is. Ezen belül közigazgatásilag a Vrhovlje (montes S. Catherinae) járásának központja és egyik judikátusi székhelye volt.

Régi plébániatemplomát, melyet Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szenteltek már 1334-ben említi a zágrábi káptalan statutuma. 1650 körül a hívek a faluban új kápolnát építettek mivel a régi, a falun kívül álló templom télen nehezen volt megközelíthető. A Havas Boldogasszony kápolna 1714-től lett a falu plébániatemploma. A régi templomot 1820 körül rossz állatota miatt lebontották, az 1824-es egyházlátogatás már nem említi. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet a horvát sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett.

A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 291, 1910-ben 494 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 338 lakosa volt. A plébániának 70 tagból álló ének és zenekara, akik a hazai fesztiválokon kívül már felléptek Csehországban és Magyarországon is.

Lakosság

Nevezetességei

• A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1650-ben épült. Eredetileg fából épített kápolna volt, 1668-ban előtérrel és harangtoronnyal bővítették. A 18. század elején előbb a szentélyt, majd a hajót is felfalazták. 1714-ben lett a falu plébániatemploma. Az idők folyamán többször átépítették, mai formáját Hermann Bollé tervei alapján nyerte el 1881-ben, amikor ún. „turopoljei stílusban” építették át és a sajátos helyi díszítőelemekkel látták el. Belseje teljesen egyedülálló . Oltárait, melyek a Havas Boldogasszony, Szent József és Szent Katalin tiszteletére vannak szentelve Bollé tervei alapján I. Wagmeister építette. Festett üvegablakai Bécsben készültek, belső festése az osztrák Clausen mester munkája. Képei közül különösen a Szűzanyának még a régi kápolnából származó képét övezi nagy tisztelet. A homlokzaton elhelyezett Megfeszített Jézus szobrot, alatta Máriával és Szent Jánossal korának neves szobrásza Dragutin Morak faragta. A templomnak nagyon szép karácsonyi betleheme van, mely mintegy harminc darab 40 cm magas figurából áll. Mate Mihinice obrezinei szobrász készítette 1989-ben.
• Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolnája a szőlőhegyen az erdőben egy dombon áll, kupolás külső formája mauzóleumra emlékeztet. 1925-ben épült az ősi mauzóleumok mintájára, tervezője a nagygoricai Nikola Hribar (1867-1957) volt. Jelentős építészeti és környezeti értékkel bír.

Források

• Velika Gorica hivatalos oldala
• Velika Gorica turisztikai egyesületének honlapja
• A Túrmező honlapja
• A „Vrhovje“ ének és zenekar

Jegyzetek

1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4070.
4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6365.