Története
Stojdragát 1531-ben a török elől ide települő uszkókok alapították, kezdetben neve Mali Kravljak volt. 1580-ban írásos dokumentum említi Tomaš Siverovićot az uszkókok vezetőjét, aki azt kéri Ferdinánd királytól, hogy népének itt Mali Kravljakon földet adományozzon.
1830-ban 11 házában 110 görögkatolikus lakos élt. Görögkatolikus plébániáját 1776-ban alapították, Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma 1847-ben épült. A plébánia történetéről 1910-ben Petar Stanić mrzlopoljei plébános kérésére Juraj Badinovac azt írja, hogy az első plébániatemplomot Mária Terézia császárnő rendeletére a későbbi püspök Konstantin Stanić építtette fel. Ez a legelső templom még fából épült és nem a mai helyén, hanem Drmićnél a Grandovići erdőben állt. A maihoz hasonlóan Szent György tiszteletére volt szentelve és az erdőt ahol állt a nép ma is Sveti Jurajnak nevezi. Ebben az időben a templomnak még nem volt állandó papja, szolgálatát Briježacból érkezett ferences szerzetesek látták el akiknek a nép azért vajat adott. Ezért a lakosság csak vajasoknak ("maslari") nevezte őket. A kereszteléseket, az esküvőket és a temetéseket a szomszédos plébániák plébánosai végezték. A történet szerint a templomot gyakran látogatta Tušćak gróf és családja, akik gazdag adományokkal látták el. A templomtól nem messze építették fel 1925-ben a Horvát Királyság fennállásának ezredévi emlékművét, mely egy nagy keresztet formáz.
A falunak 1857-ben 113, 1910-ben 210 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. A falunak 2011-ben 51 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoznak.
Horvátország
é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 15° 34′ 50″45.837500°N 15.580556°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 15° 34′ 50″45.837500°N 15.580556°E
