Dugo Selo

Ez a szócikk a Zágráb megyében fekvő Dugo Selo városról szól. Hasonló címmel lásd még: Dugo Selo (egyértelműsítő lap).

Dugo Selo
A város központja.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb
Község	Dugo Selo
Jogállás	város
Polgármester	Vlado Kruhak
Irányítószám	10370
Körzethívószám	(+385) 01
Népesség
Teljes népesség	17 676 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 48′, k. h. 16° 14′45.8, 16.23333333333345.800000°N 16.233333°EKoordináták: é. sz. 45° 48′, k. h. 16° 14′45.8, 16.23333333333345.800000°N 16.233333°E
Dugo Selo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dugo Selo témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Dugo Selo (magyar nyelven Dugoszelo) város és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Andrilovec, Donje Dvorišće, Kopčevec, Kozinščak, Leprovica, Lukarišće, Mala Ostrna, Prozorje, Puhovo és Velika Ostrna tartozik hozzá.

Fekvése

Zágrábtól 20 km-re keletre, a központjától északra emelkedő Márton-hegy lejtőin fekszik. A várost átszeli a Zágrábot Kaproncával összekötő 41-es főút.

Története

Az első írásos nyoma a város területén zajló életnek 1209-ben, II. András király adománylevelében található, ahol"etiam terram santci Martini" alakban említést tesz Szent Márton földjéről, melyet a templomos lovagrendnek adományozott. A város területe ettől fogva a templomosok, majd a 14. századtól johanniták bozsjákói uradalmához tartozott. A johanniták távozása után a birtok a vránai perjel uralma alá került. 1573-ban Tahy Ferenc birtoka lett. 1591-ben a török támadás következtében Dugo Selo is súlyos károkat szenvedett. 1592-ben Tahy a birtokot lánytestvérének és sógorának Jankovich Ferencnek zálogosította el. 1597-ben tőlük erővel vette el Zrínyi György királyi tárnokmester és egészen 1671-ig Zrínyi Péter haláláig a család kezén maradt. Ekkor hűtlenség címén a kincstáré lett, majd 1686-ban I. Lipót király Draskovich Jánosnak és feleségének Nádasdy Máriának adta és ezután végig a Draskovichok birtoka maradt.

A város neve, mely hosszú falut jelent csak 1566-ban, illetve 1622-ben jelenik meg először. Az első vonat 1870-ben gördült be a településre. Önkéntes tűzoltó egyletét 1893-ban alapították. 1900-ban felépült az új plébániatemplom. Dugo Selo 1850-től 1955 augusztusáig járási székhely volt. A járás területe akkor magában foglalta a későbbi Brckovljani, Dugo Selo, Oborovo és Posavski Bregi községek területét. A városnak 1857-ben 603, 1910-ben 1714 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Dugoseloi járásának székhelye volt. Első sportegyesületét a DŠK labdarúgóklubot 1923-ban alapították. Az elektromos áramot 1934-ben vezették be a településre. A második világháború az akkori Jugoszláviában 1941. április 6-án Dugo Selo vasútállomásának bombázásával kezdődött, ez időben megelőzte a Belgrád elleni támadást is. A vízvezeték hálózat 1962-ben épült meg, 1966-ban pedig a gázvezeték hálózat is kiépült. A honvédő háború idején már 1990-ben megalakult Dugo Selo első önkéntes egysége. Lakói később is nagy számban vettek részt a horvát fegyveres erőkben. 1997-től az újonnan alapított Dugo Selo község központi települése lett. 1959-től hivatalosan is városi jellegű település, 1997-ben pedig városi rangot kapott. 2001-ben 8880 lakosa volt.

Lakosság

Nevezetességei

• A Márton-hegyen található Szent Márton tiszteletére szentelt középkori templomának maradványai egyike az ország legrégibb műemlékeinek. A templom 1209-ben már állt, majd később gótikus és barokk stílusban építették át. Ez volt a város régi plébániatemploma, melyet az új templom felépülte után elhagytak. A kommunista hatóságok gondatlansága következtében állapota annyira leromlott, hogy az 1960-as évekre romos lett. Mai állapotában is romokban áll, csak a torony és a szentély áll még belőle. Folyamatban levő régészeti feltárása a templom történetének számos kérdésére adhat majd választ. A templom előtt áll Josip Cikač szobrászművész alkotása, Szent Márton fából faragott szobra. Dugo Selo a franciaországi Toursból induló Szent Márton út egyik állomása.
• A Draskovich-kastély maradványai a Drasković-kertben találhatók. A kert a kastélyt körülvevő egykori díszpark maradványa, még ma is gazdag növényvilággal. Magából a kastélyból mára csak egy torony, a kút és a mai bíróság százéves épülete áll.
• A város központjában fekvő Ferenčakova utcában néhány tradicionális népi építésű, fából készített ház látható.
• Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma 1900-ban épült Hermann Bollé tervei szerint neogótikus stílusban.
• Értékes az a néhány ezer darabból álló, népviseleteket és tárgyakat tartalmazó néprajzi gyűjtemény, mely Krešimir Fotović tulajdonában van.
• A város központjában a posta épülete előtt áll a honvédő háború hőseinek emlékműve.

Külső hivatkozások

• Dugo Selo város hivatalos oldala
• Nemhivatalos oldal
• A város információs portálja
• Független portál Archiválva 2011. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7363.