Festivalbar

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Festivalbar
Műfaj	popzene
Alkotó	Vittorio Salvetti
Műsorvezető	Változó
Ország	Olaszország
Nyelv	olasz
Évadok	44
Gyártás
Részenkénti játékidő	120'
Sugárzás
Eredeti adó	Rai 2 (1967-1982), Canale 5 (1983-1988), Italia 1 (1989-2007)
Eredeti sugárzás	1964 – 2007
További információk
weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Festivalbar témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Festivalbar egy olasz nyári szabadtéri zenei koncertturné volt, amelyet 1964 és 2007 között minden évben megrendeztek. 1967-től 1982-ig a RAI, 1983-tól a Mediaset csatornái közvetítették a műsort. A Festivalbáron a hazai előadók mellett külföldiek is versenyeztek, a díjakat mindig az utolsó koncerten osztották ki, a Veronai Arénában. A Festivalbar 2007-ben szűnt meg anyagi nehézségek és a nézettség 2005 óta tartó rohamos csökkenése miatt.

Története

• 1964: Megszületik a Festivalbar mint olyan nyári zenei koncert, ahol elsősorban a nyári idény slágereket mutatják be.
• 1967: A fesztivált a Rai 2 televíziós csatorna közvetíti.
• 1975: A növekvő siker miatt Asiagóból a műsor átkerül Veronába.
• 1977: Ettől az évtől, miután a Rai áttért a színes sugárzásra, a Festivalbart is színesben közvetítették.
• 1978: A fesztivál 15. évada miatt változtatnak a műsor szerkezetén: Innentől kezdve külföldi előadók is részt vehetnek a versenyen. Ez volt az első évad hogy válogatáslemez jelent meg az elhangzott dalokkal.
• 1983: A közvetítési jogok a Mediaseté lesznek, a Canale 5 közvetítette innentől. Emiatt a Festivalbar formátuma is megváltozott: mivel egy kereskedelmi televízióra került át, ezért nagyobb hangsúlyt fektettek a nézettség növelésre. Több különböző helyszínt is bevettek a Festivalbárba, így a műsor innentől kezdve roadshowvá vált. A Fesitvalbar turnénak olyan legendássá váló állomásai voltak mint Lignano Sabbiadoro, Nápolyban a Piazza del Plebiscito, vagy később a pulai aréna, a horvátországi Pulában.
• 1986: A fesztivál történetében először adtak ki válogatáslemezt a Festivalbaron elhangzott dalokból.
• 1993: Az olasz kulturális javak minisztériumának döntése nyomán a Veronai Arénának műemlékvédelmi okokból korlátozásokat kellett bevezetni, aminek keretében a Festivalbar döntőjét ebben az évben először máshol kellett megrendezni: Codroipóban, a Villa Maninhez tartozó parkban rendezték meg.
• 1994: A döntőt Marosticában tartották meg
• 1995: A döntő helyszíne Ascoli Piceno főtere, a Piazza del Popolo volt.
• 1996 – 1997: A döntő helyszíne Nápolyban, a Piazza del Plebiscito volt. 1997-es Festivalbart Pino Daniele nyert meg, aki nápolyi születésű volt.
• 1998: 6 év után ismét a Veronai Arénában rendezték meg a döntőt egyben ez volt az utolsó Festivalbar amit a műsor ötletgazdája, patronálója Vittorio Salvetti vezetésével szerveztek meg.
• 1999: A Festivalbar 10 adással jelentkezett ebben az évben, új állomásként Ostuni is megjelent.
• 2000: A műsornak két új állomása lett: Benevento és Taormina.
• 2007: A Fesitvalbarnak csak 4 adása volt egyben ez volt az utolsó évad, mivel finanszírozási problémák miatt nem akarták a műsort folytatni.

Győztes énekesek

• 1964: Bobby Solo – Credi a me
• 1965: Petula Clark – Ciao ciao
• 1966: Caterina Caselli – Perdono
• 1967: Rocky Roberts – Stasera mi butto
• 1968: Adamo – Affida una lacrima al vento
• 1969: Lucio Battisti – Acqua azzurra acqua chiara
• 1970: Lucio Battisti – Fiori rosa fiori di pesco
• 1971: Demis Roussos – We Shall Dance
• 1972: Mia Martini – Piccolo uomo
• 1973: holtversenyben: Mia Martini – Minuetto ; Marcella – Io domani
• 1974: Claudio Baglioni – E tu
• 1975: Drupi – Due
• 1976: Gianni Bella – Non si può morire dentro
• 1977: Umberto Tozzi – Ti amo
• 1978: Alunni del Sole – Liù
• 1979: Alan Sorrenti – Tu sei l'unica donna per me
• 1980: Miguel Bosé – Olympic Games
• 1981: Donatella Rettore – Donatella
• 1982: holtversenyben: Loredana Bertè – Non sono una signora; Ron – Anima; Miguel Bosé – Bravi ragazzi
• 1983: Vasco Rossi – Bollicine
• 1984: Gianna Nannini – Fotoromanza
• 1985: Righeira – L'estate sta finendo
• 1986: Tracy Spencer – Run To Me
• 1987: Spagna – Dance Dance Dance
• 1988: Scialpi e Scarlett – Pregherei
• 1989: Raf – Ti pretendo
• 1990: Francesco Baccini e Ladri di Biciclette – Sotto questo sole
• 1991: Gino Paoli – Quattro amici
• 1992: Luca Carboni – Mare mare
• 1993: Raf – Il battito animale
• 1994: Umberto Tozzi – Io muoio di te
• 1995: 883 – Tieni il tempo
• 1996: Eros Ramazzotti – Più bella cosa
• 1997: Pino Daniele – Che male c'è
• 1998: Vasco Rossi – L'una per te
• 1999: Jovanotti – Un raggio di sole
• 2000: Lunapop – Qualcosa di grande
• 2001: Vasco Rossi – Ti prendo e ti porto via
• 2002: Ligabue – Eri bellissima
• 2003: Eros Ramazzotti – Un'emozione per sempre
• 2004: Zucchero – Il grande Baboomba
• 2005: Nek – Lascia che io sia
• 2006: Ligabue – Happy Hour
• 2007: Negramaro – Parlami d'amore

Győztes albumok

• 1986: Eros Ramazzotti – Nuovi eroi
• 1987: Zucchero – Blue's
• 1988: Tullio De Piscopo – Bello carico
• 1989: Edoardo Bennato – Abbi dubbi
• 1990: Eros Ramazzotti – In ogni senso
• 1991: Marco Masini – Malinconoia
• 1992: Roberto Vecchioni – Camper
• 1993: 883 – Nord Sud Ovest Est
• 1994: Miguel Bosé – Sotto il segno di Caino
• 1995: Zucchero – Spirito diVino
• 1996: Eros Ramazzotti – Dove c’è musica
• 1997: Pino Daniele – Dimmi cosa succede sulla terra
• 1998: Vasco Rossi – Canzoni per me
• 1999: Jovanotti – Capo Horn
• 2000: Ligabue – Miss Mondo
• 2001: Raf – Infinito
• 2002: Zucchero – Shake
• 2003: Eros Ramazzotti – 9
• 2004: Biagio Antonacci – Convivendo parte I
• 2005: Nek – Una parte di me
• 2006: Gianna Nannini – Grazie
• 2007: Biagio Antonacci – Vicky Love