SMS Balaton

SMS Balaton
Hajótípus	romboló
Üzemeltető	Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály	Tátra-osztály
Pályafutása
Építő	Ganz-Danubius, Fiume
Építés kezdete	1911. november 6.
Vízre bocsátás	1912. november 16.
Szolgálatba állítás	1913. október 28.
Szolgálat vége	1923
Sorsa	Zenson néven olasz romboló, majd szétvágták
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	1050 t
Hossz	83,5 m
Szélesség	7,8 m
Merülés	3,2 m
Hajtómű	6 Yarrow széntüzelésű kazán, 2 db AEG Curtis-turbina, (20 500shp), két hajócsavarral
Sebesség	32,6 csomó
Fegyverzet	2 × 10 cm L/50 ágyúk 6 × 7 cm L/45 2 × 45 cm torpedók
Legénység	105 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Balaton témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az SMS Balaton egy, a Monarchia haditengerészete által gyártott és használt Tátra-osztályú romboló/torpedónaszád volt az első világháborúban.

Építése

A hajó gerincének lefektetésére 1911 novemberében került sor, az építője a fiumei Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt volt, a munkálatok a bergundi üzemben folytak. Nevét a magyarok szeretett taváról, a Balatonról kapta. Még ugyanebben az évben vízre is bocsátják és 1913-ban állományba veszi a k.u.k. haditengerészet, Pólában állomásozik a háború kitöréséig.

Jellemzői

A Balatont arra tervezték, hogy a Monarchia gyorscirkáló-osztályának (Helgoland-osztály) nyújthasson támogatást. Ezért különösen erősnek és gyorsnak építették, hogy szükség esetén el tudjon szakadni a túlerőben lévő antant hajóegységektől. Pont ezért igen erős gépeket kapott, míg a hajótestet igen keskenyre tervezték a mérnökök.

Bevetések

Az SMS Balaton a háború folyamán inkább olyan akciókban került bevetésre, ahol létfontosságú volt a gyorsaság.

Bővebben: Első otrantói csata

• 1915. december 29-én az SMS Helgolanddal, illetve a Tátra-osztály többi tagjával bevetésre került a Durazzói csatában. A harcban végig tevőlegesen részt vett, elsüllyesztett egy vitorlást és egy teherhajót, valamint a Monge francia tengeralattjárót.

Bővebben: Harmadik otrantói csata

• 1917. május 14./15-én a Saidával, a Helgolanddal, valamint a Novara gyorscirkálókkal, az SMS Csepel társaságában részt vett az Otrantói csatában. A haditerv szerint a két külön operáló romboló először a part mentén végzett őrjáratot, mikor is felfedeztek egy konvojt, amit egy olasz romboló kísért. A rombolót elsüllyesztették, majd hullámsírba küldtek még két teherhajót is. Ezután északi irányból két brit cirkáló és öt olasz romboló támadta meg őket. A Balaton és Csepel elszakadt a nehézkesebb cirkálóktól, majd az Apulia rombolót telitalálattal megállították és a parti tüzérség védelme alá érve visszaértek Cattaróba.

A háború után

A szövetséges tengerészeti bizottság az olasz flottának ítélte, már ebben a minőségében vett részt 1919. március 24-én a Velencében megrendezett győzelmi parádén. 1920. szeptember 27-én Pólába vontatták és átnevezték Zenson-ra. Ezután mint tartalékhajó funkcionált. 1923. július 5-én szétvágták.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Tátra-Klasse című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben az Adriatic Campaign of World War I című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

• K.u.K Kriegsmarine - Zerstörer, Tátra-Klasse Archiválva 2010. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
• K.u.K Kriegsmarine - Rombolók^{[halott link]}
• Az Osztrák-Magyar Haditengerészet rombolói