Barbacs

Barbacs
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Barbacs címere
Barbacs címere
Barbacs zászlaja
Barbacs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterHorváthné Matatics Krisztina (független)
Irányítószám9169
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség756 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség55,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 38′ 46″, k. h. 17° 17′ 48″47.646000°N 17.296761°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 46″, k. h. 17° 17′ 48″47.646000°N 17.296761°E
Barbacs (Győr-Moson-Sopron megye)
Barbacs
Barbacs
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Barbacs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barbacs témájú médiaállományokat.

Barbacs község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban. Lakosainak száma 756 fő (2026. január 1.).

Fekvése

Barbacs a Hanság egyik legdélebbi települése, az egykori Tóköz egyik nyugati falva Csornától 5 kilométerre északkeletre. Határában van a 26,4 hektár területű Barbacsi-tó, amely a Hanság maradványaként természetvédelmi oltalom alatt áll a hozzá tartozó 280 hektár területtel együtt. Sekély vizében halat tenyésztenek és nádat termelnek. A település déli peremén folyik a Keszeg-ér.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút, belterülete attól kevéssel északra helyezkedik el, a Bősárkányt Kisbabottal összekötő 8511-es út mentén. Csorna központjával a 8512-es út kapcsolja össze.

Történeti

Fennmaradt írások 1220-ban említik először. A középkorban a királyi kincstár tulajdona volt, majd 1390 után a Kanizsayaké. Később 1536-tól Nádasdy Tamás vette át. 1681-ben Esterházy Pál vásárolta meg.

A falu paraszt lakossága sokáig a halászatból élt, minden telekhez halászó víz tartozott. Azonban az uradalmi területeken a jobbágyságnak tilos volt halászni, az uraság magának tartotta fenn e jogot.

Az 1594-es török pusztítás után a lakosság másik faluhelyet keresett magának.

A 17. századtól búcsújáró hely volt.

A barbacsi gazdák úrbéres terheik csökkentésére szerződést kötöttek, hogy termények helyett készpénzzel válthassák meg terheiket. 1855-ben az értékes irtásföldeket a földesúr visszavette, s ”száraz és posványos” legelőket adott helyettük.

A Hanság vizei által elzárt falu népessége hosszú időre állandósult. A 20. század első harmadában 1 100 fő körül mozgott. Az 1945-ös földosztás valamelyest javította a szegényebb családok helyzetét.

1974-ben öt szomszédos településsel együtt Bősárkányhoz csatolták a községet, s az intézményeket is integrálták.

A 20. század végétől a falu lassú elöregedése tapasztalható.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kurcsics Ernő (független)
  • 1994–1998: Kurcsics Ernő (független)
  • 1998–2002: Vámos Sándor (független)
  • 2002–2006: Herczeg Tihamér (független)
  • 2006–2010: Giczi András (független)
  • 2010–2014: Giczi András (független)
  • 2014–2016: Giczi András (független)
  • 2016–2019: Abdai Zsolt (független)
  • 2019–2024: Abdai Zsolt (független)
  • 2024– : Horváthné Matatics Krisztina (független)

A településen 2016. február 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a korábbi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
714
726
731
808
749
769
756
751
756
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, református 2,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 1,4% (11,2% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 10,8% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek, románnak és szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,5% volt római katolikus, 3,5% református, 0,5% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 0,1% izraelita, 1,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).

Látnivalók, érdekességek

Képgaléria