Himod

Himod
Himod címere
Himod címere
Himod zászlaja
Himod zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásKapuvári
Jogállásközség
PolgármesterLukácsi Attila (Fidesz-KDNP)
Irányítószám9362
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség632 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség26,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 17° 00′ 22″47.520089°N 17.006011°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 17° 00′ 22″47.520089°N 17.006011°E
Himod (Győr-Moson-Sopron megye)
Himod
Himod
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Himod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Himod témájú médiaállományokat.

Himod község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban.

Fekvése

A Rábaköz déli részén, a Répce-síkság határán, sík területen fekszik, Kapuvártól 12 kilométerre délre. Területe nagyrészt a Rába észak felé lejtő, megsüllyedt, jelenkori folyóvízi üledékkel borított hordalékkúp-lejtője.

Megközelítése

Központján annak főutcájaként az a 8613-as út halad végig, amely Kapuvár déli határszélén, a Celldömölkre vezető 8611-es út és az M85-ös autóút csomópontjától indul Cirák irányába, ez tehát a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Elérhető ugyanezen az úton déli irányból is, valamint a 8611-es út kisfaludi szakasza felől is. Vasútvonal nem érinti.

Története

A faluról 1408-ból származik az első írásos emlék: nevét „Hymod" alakban említették.

Az 1535-ben öntött egyik harang felirata is arra buzdítja illetve buzdította a himodiakat, hogy szeressék és tiszteljék egymást és az Istent. „Uradnak, Istenednek add meg a tiszteletet, s akkor jöhet ítéletének órája" - ez olvasható a harangon.

1593-ban az állandó árvízveszély miatt voltak kénytelenek a Répce partjáról a jelenlegi, biztonságosabb helyre költözni.

Az egyházközség 1765-ben Csapodból vált ki és lett önállóvá, amikor már kőtemplommal rendelkezett a település, A himodi templom a 18. század végén, késő barokk stílusban épült, amelyet Kisboldogasszony tisztelete övez, s 1878-ban bővítettek és újítottak fel. A himodi katolikus Kisboldogasszony templom harangjainak hangját "itt hallgathatja meg".

A ’48-as szabadságharcban öten, a két világháborúban 118-an vesztették életüket.

Himod múltjáról kevés információ található. Ezt a hiányt pótolja Gerencsér Péter: HIMOD A szűkölködő falu c. könyve, amely a Himod Önkéntes Tűzoltó Egyesület kiadásában, a Rábaköz Öröksége sorozatban jelent meg 2015-ben.

Tovább színesíti a múltat a falu egykori községi kovácsának "kovácsműhelyéről készült ismertető"..

A közelmúltban több tudományos közlemény jelent meg, az 1593-ig a Répce partján elhelyezkedett „Óhimod” temetőinek régészeti feltárásáról. A Káposztáskertek néven ismert területről három, különböző korokból származó temető feltárásának eddigi eredményeit közlik. Ezek szerint egy 9. századi, Karoling-kori, és egy 10-11. századi, honfoglalás és Árpád-kori temető részlet, továbbá egy 17-18. századi temetőrész került dokumentálásra. A temetőrészlet teljes közlése "itt érhető el"..

A sírokban talált használati és munkaeszközök, ékszerek leírása, ábrázolása és fényképei "itt találhatóak"..

Jász László plébános – elemezve a jelenlegi címer elemeit – kiemelte, hogy a címerpajzs felső mezejében látható piros szívből kinövő piros rózsák a himodiak példaértékű összetartó erejét, heroikus küzdelmét jelképezi, amire a kedvezőtlen talajviszonyok miatt nélkülözhetetlen szükségük volt, hogy talpon tudjanak maradni. A szívből kinövő virág az életfa egyik megnyilvánulási formája, az életfa az élet folytonosságának jelképe, amely a település életképességét szimbolizálja. A címerpajzsot vágó hullámos ezüst pólya a víz nélkülözhetetlen fontosságát jelöli, míg a kék mezőben látható hal a település hajdani gazdálkodási ágára, a halászatra utal.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Dr. Pődör Péterné (független)
  • 1994–1998: Dr. Pődör Péterné (független)
  • 1998–2002: Dr. Pődör Péterné (független)
  • 2002–2006: Dr. Pődör Péterné (független)
  • 2006–2010: Dr. Pődör Péterné (független)
  • 2010–2014: Módos Ferenc (független)
  • 2014–2019: Módos Ferenc (független)
  • 2019–2024: Lukácsi Attila (független)
  • 2024– : Lukácsi Attila (Fidesz-KDNP)

Népessége

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
635
615
612
634
640
620
609
623
632
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 0,6%, evangélikus 2,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 1% (12,7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 5% németnek, 0,3% románnak, 0,2-0,2% szlováknak, szerbnek és cigánynak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,4% volt római katolikus, 2,2% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,3% református, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (31,6% nem válaszolt).

Hírességek

Látnivalók