Története
A Nagy-Duna partján fekvő község magja a kora középkorban egy kis halásztelep volt. Első említése Boych írásmóddal 1252-ből származik. A halászatot – és az aranyászást – később állattenyésztés váltotta fel, most pedig Győr bolygótelepüléseként egyre többen keresik kenyerüket az iparban.
Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Nagybajcsról:
„Nagy-Bajcs, magyar falu Győr vmegyében, szinte a Duna jobb partján, 615 kath., 3 evang., 21 ref., 13 zsidó lak., kath. paroch. szentegyházzal. Határa jó buzát terem; legelője, erdeje, vadja elég a szigetben. Dunamalmok. Halászat. F. u. többen.”
Az 1954-es árvíz a falu nagy részét elpusztította.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,1%, református 2,3%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,8% (19% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% szlováknak, 0,8% németnek, 0,7% lengyelnek, 0,1% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45% volt római katolikus, 1,7% református, 1,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 47° 45′ 42″, k. h. 17° 41′ 14″47.761600°N 17.687319°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 42″, k. h. 17° 41′ 14″47.761600°N 17.687319°E
