Dunasziget

Dunasziget
A község temploma
A község temploma
Dunasziget címere
Dunasziget címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállásközség
PolgármesterDr. Husvéth Béla (független)
Irányítószám9226
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség1797 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség45,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 56′ 20″, k. h. 17° 21′ 05″47.938931°N 17.351269°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 20″, k. h. 17° 21′ 05″47.938931°N 17.351269°E
Dunasziget (Győr-Moson-Sopron megye)
Dunasziget
Dunasziget
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Dunasziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunasziget témájú médiaállományokat.

Dunasziget (németül: Milchdorf, horvátul: Širpienja, Sigete) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Fekvése

A felső Szigetközben fekszik, Mosonmagyaróvártól 15 kilométer, Halászi és Dunakiliti szomszédságában. Több, a Duna túlsó partján fekvő település külterületi részeiből alakult ki a 20. században; központja az egykori Sérfenyősziget, további különálló településrészei: Doborgazsziget, Cikolasziget és Galambos. Az 1954-es nagy szigetközi árvíz idején minden községrész lakosságát ki kellett telepíteni, ezután a települést gyakorlatilag teljesen újraépítették. A Nagy-Dunán bevezetett vízpótló rendszer ma lényegében állandó vízállást biztosít.

Megközelítése

A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton közelíthető meg, az 1407-es úton (az északi szigetközi „főúton”), Halászi vagy Dunakiliti érintésével. Az út a község kisebb-nagyobb mértékben mind a négy említett településrészt érinti.

Története

A mai Dunasziget község területe a trianoni békeszerződésig olyan Pozsony vármegyei községekhez tartozott, melyeknek központja a Nagy-Duna balpartján, a Csallóközben volt. Ezek név szerint: Doborgaz, Keszölcés, Süly és Vajka. Ezek a településrészek régóta lakottak, a szigetközi halászat jelentős központjai voltak. A 19. század végétől összetartozásukat és anyaközségeiktől való viszonylagos különállásukat az is erősítette, hogy az állami anyakönyvezés bevezetésétől kezdve önálló anyakönyvi kerületet alkottak Vajkaszigeti anyakönyvi kerület néven.

Az 1920-ban meghúzott országhatár a Nagy-Duna lett, és a csallóközi községek Szigetközbe eső határrészeit elszakította tőlük. Emiatt 1921-ben ezen a Magyarországon maradt területen három új község alakult: Vajka és Süly határából Cikolasziget, Keszölcés határából Sérfenyősziget, Doborgaz határából pedig Doborgazsziget.

Doborgazszigetet 1937-ben Sérfenyőszigethez csatolták, amely 1969-ben egyesült Cikolaszigettel Dunasziget néven.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Varga Gizella (független)
  • 1994–1998: Varga Gizella (független)
  • 1998–2002: Tóth István (független)
  • 2002–2006: Tóth István (független)
  • 2006–2010: Tóth István (független)
  • 2010–2010: Tóth István (független)
  • 2011–2014: Cseh Benjamin Csaba (független)
  • 2014–2019: Cseh Benjamin Csaba (független) (független)
  • 2019–2024: Cseh Benjamin Csaba (független)
  • 2024–2026: Dr. Husvéth Béla (független)
  • 2026– : Dr. Husvéth Béla (független)

A településen 2011. február 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezetőnek megszűnt a polgármesteri jogállása a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt. Tóth Istvánt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság végzésében megrovásban részesítette, ám annak következtében 2010. november 10-ével megszűnt a polgármesteri jogviszonya; az időközi választáson való indulásra viszont jogosult maradt és élt is e lehetőséggel. A voksolás eredményeként azonban, igen szoros küzdelemben (770 érvényes szavazatból, három jelölt közül, a végső győzteshez képest mindössze három szavazattal lemaradva) csak a második helyet érte el.

2026. január 11-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, a korábbi képviselő-testület 2025. október 1-jén kimondott feloszlása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és a szavazatok több mint 60 százalékát megszerezve meg is erősítette pozícióját egyetlen kihívójával szemben.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 4,1% németnek, 0,2% románnak, 1,9% szlováknak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 1,2%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,4% (17,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 85%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% szlováknak, 2,7% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak, bolgárnak, ukránnak, ruszinnak és szlovénnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,5% volt római katolikus, 1,6% református, 0,4% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (41,4% nem válaszolt).

A település lakosainak száma (adott év első napján)
év lakosságszám adat forrása
2013 1492
2014 1501
2015 1578
2016 1591
2017 1631
2018 1637
2019 1677 Archiválva 2019. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Nevezetességei