Története
1446-ból maradt fenn a legrégibb oklevél, amely „Bodonhel” néven Kanizsai birtokként említi a községet. 1536-ban a Nádasdyak, 1558-ban gróf Cseszneky János, 1861-ben pedig az Esterházyak kezére került.
A község lakói a török hódoltságig a középkori jobbágyok életét élték.
Az 1540-50-es években a földesúr, Nádasdy Tamás nádor a Rábahíd védelmére várat emeltetett. Ettől kezdve főleg katonák, gyalogosok és lovasok laktak a településen a vármegyei közgyűlések jegyzőkönyvei szerint. A törökök azonban a bodonhelyi várat is elfoglalták1594-ben.
1598-ban, amikor Győr visszafoglalása után a megszállók a mérgesi és a bodonhelyi erősségeket is elhagyták, új lakók telepedtek le Bodonhelyen, akik már a XVI. században áttértek az új hitre és evangélikusok lettek. A rekatolizáció azonban hamarosan itt is éreztette hatását.
A vár helyett kastély, a Rába-partra erődítmény épült. A török háborúk lezárásával a lakosság katonai szolgálata véget ért. A lakosok irtás révén bővítették földterületüket.
1768-ban a község szerződést kötött az urasággal az úrbéres szolgáltatások megváltására.
Az 1848-49-es szabadságharcban a községből 11-en szolgáltak honvédként.
A két világháború Bodonhelytől is emberi áldozatokat követelt. A második világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Rába hídját, amely csak 1968-ban épült újjá.
Mai élete
Az önkormányzat óvodát működtet, amelynek konyhájáról a házi szociális gondozásban és szociális étkezésben részesülő időseket is ellátják. Általános iskolába Bágyogszovátra járnak a gyerekek.
Orvosi rendelő van Bodonhelyen, a betegeket a szomszéd községben lakó háziorvos látja el.
A település infrastrukturális ellátottsága kielégítőnek mondható: portalanított utak, vezetékes víz, csatorna, gáz, telefon, hulladék-elszállítás. Katolikusok és protestánsok is élnek a faluban. Évente több hagyományőrző ünnepséget rendeznek.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 0,7% lengyelnek, 0,7% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 1%, evangélikus 12,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,1% (13,2% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,7% volt római katolikus, 7,3% evangélikus, 3,7% református, 1,1% görögkatolikus, 1,7% egyéb keresztény, 3,1% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (25,6% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 17° 24′ 23″47.563769°N 17.406319°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 17° 24′ 23″47.563769°N 17.406319°E
