Potyond

Potyond
Potyond címere
Potyond címere
Potyond zászlaja
Potyond zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterMolnár Vilmos Sándor (független)
Irányítószám9324
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség84 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség35,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 58″, k. h. 17° 10′ 54″47.549481°N 17.181739°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 58″, k. h. 17° 10′ 54″47.549481°N 17.181739°E
Potyond (Győr-Moson-Sopron megye)
Potyond
Potyond
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Potyond weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Potyond témájú médiaállományokat.

Potyond község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban. A megye legkisebb közigazgatási területű települései közé tartozik.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, Csornától 11 kilométerre délnyugatra helyezkedik el, a Rábaköz középső részén.

A 85-ös és 86-os főúttól egyaránt 11 kilométerre található; főutcája a Bogyoszló-Beled közt húzódó 8606-os út, de déli határszélét a 8602-es út is érinti.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Molnár Vilmos (független)
  • 1994–1998: Ifj. Molnár Vilmos (független)
  • 1998–2002: Molnár Vilmos (független)
  • 2002–2006: Molnár Vilmos (független)
  • 2006–2010: Molnár Vilmos (független)
  • 2010–2014: Molnár Vilmos Sándor (független)
  • 2014–2019: Molnár Vilmos Sándor (független)
  • 2019–2024: Molnár Vilmos Sándor (független)
  • 2024– : Molnár Vilmos Sándor (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
97
95
96
98
92
90
88
90
84
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 6,3% németnek, 2,1% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,7%, református 1,1%, evangélikus 29,5%, felekezeten kívüli 14,7% (21,1% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 5,4% németnek, 2,2% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 19,6% evangélikus, 4,3% református, 4,3% egyéb katolikus, 3,3% felekezeten kívüli (34,8% nem válaszolt).