| Kisbabot | |||
| A falu főtere a Szent István-szoborral | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Téti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Barcza Tibor (független) | ||
| Irányítószám | 9133 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 237 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 35,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kisbabot weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbabot témájú médiaállományokat. | |||
Kisbabot község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti járásban. A községhez tartozik Andahely puszta.
A Rába és a Marcal által közrefogott területen helyezkedik el, határszélét mindkét folyó érinti, de lakott területei a Rábához közelebb fekszenek.
A település csak közúton érhető el, a Rábaszentmihály-Mórichida közti 8421-es úton, vagy a 85-ös főút felől Bágyogszováton át a 8511-es úton. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Sopron-vasútvonal Enese vasútállomása, mintegy 13 kilométerre északra.
Első okleveles említése 1222-ből ismert, amikor Rouz fia Joachim volt az ura. 1262-ben IV. Béla Baboti Ajándok fiát, Szolnokot és ennek fiait, Andrást és Adorjánt erősíti meg itteni birtokukban, melyet villa Bobuth néven említ. 1534-ben I. Ferdinánd király gróf Cseszneky Györgynek, a győri vár provizorának adományozza. Cseszneky templomot építtet a faluban az evangélikus egyháznak. 1547-ben a falu felét megvásárolja Mérgesi Poky Gáspár győri alispán. 1592-ben gróf Cseszneky János tilalmazza báró Nádasdy Ferencet Kisbabot puszta elfoglalásától és használatától. 1611-ben Darkó István, gróf Cseszneky Márton, Babothy Tamás és Hegyi Farkas említtetnek kisbaboti nemesekként. Egy 1619-es feljegyzés pusztaként említette. A törökök elpusztították és felégették, de hamarosan újra életre kelt, amikor 1636-ban ismét német zsoldosok rabolták ki és gyújtották fel. Ismét benépesült, majd 1700-ban árvíz döntötte romba nagy részét. Alig heverte ki ezt a bajt, 1748-ban egy véletlen következtében nagy viharban támadt tűz az egész falut elhamvasztotta. Még ez a csapás sem volt elég a sokat sújtott lakosságnak, mert 1848-ban Jelačić bán hadai támadták meg és rabolták ki a községet. A 19. század elején az Illyés család volt a legnagyobb birtokosa.
A településen 2011. szeptember 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az előző polgármester is indult, de 45,68 %-os eredményével alulmaradt egyedüli kihívójával szemben.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 213 | 217 | 221 | 243 | 233 | 234 | 237 | 232 | 237 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,8%, evangélikus 60,7%, felekezeten kívüli 3,2% (17,8% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% bolgárnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,8% volt evangélikus, 26,6% római katolikus, 0,4% református, 0,9% egyéb keresztény, 7,7% felekezeten kívüli (26,6% nem válaszolt).
A községben alkot Káldy László filmrendező.