Története
A település keleti részén a Crkvina nevű helyen a patak partján egykori templom alapfalai voltak láthatók. A romokat a II. világháborút követően felrobbantották, anyagát az út töltéséhez használták fel.
A településnek 1857-ben 1550, 1910-ben 518 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. Korábban iskola is működött itt, melyet az Amerikába kivándorolt batnogaiak adományaiból építettek. Az épület a délszláv háború során semmisült meg és már nem építették újjá. Az 1980-as években a Velika Kladuša székhelyű boszniai Agrokomerc cég létesített baromfitelepet a településen, mely a délszláv háború során teljesen elpusztult. 1994-ben a faluban menedéktábor működött a Nyugat-Boszniából menekült horvátok számára. Ma a lakosság szarvasmarha, juh és kecsketenyésztéssel, tejtermeléssel, sajtkészítéssel foglalkozik. A falunak 2011-ben 95 lakosa volt.
Nevezetességei
A Pećina Kuća tulajdonképpen egy kisméretű barlangerőd, mely egy olyan meredek lejtő tetején található, amely a Ponor falu közelében emelkedő hegyről nagyon mély víznyelőkön keresztül meredeken ereszkedik le egy keskeny, kisebb völgybe, amelyben a mára már elhagyott Pećina falu található. Falai ugyanúgy kőből épültek, mint a környező várak. Kívül és belül különböző méretű faragott kövekből, míg belül kitöltésként szabálytalan kövekből készült, követve azt a szabályt, miszerint a falazat magassága szintben legyen. A falat mészből, homokból és apró kövekből készült kötőanyag rögzíti. Különössége abban rejlik, hogy ritkán találunk olyan erődöt, amelynek egy ilyen kicsi térben annyi építészeti eleme lenne, mint ennek a mindössze 5x5 méteres barlangerődnek, mely ezt a régészeti lelőhelyet a védekező építészet igazi kis gyöngyszemévé teszi.
Horvátország
é. sz. 45° 10′ 12″, k. h. 15° 42′ 00″45.170000°N 15.700000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 12″, k. h. 15° 42′ 00″45.170000°N 15.700000°E
