Története
A települést egykor Tovunjska peć-nek (azaz Tovunj barlangnak) nevezték. A hagyomány szerint ugyanis abban a barlangban, melyből a Tounjčica-patak ered a török betörések idején három család, a Furmić, Juraić és Rabrović család sáncolta el magát és ők építették később Tounj várát. A várat 1481-ben említik először, amikor Frangepán István birtoka volt, majd 1550-ben a Zrínyiekkel történt birtokmegosztáskor is a Frangepánok birtokában maradt. 1558-ban a vár zárlat alá vételét végrehajtani hivatott bizottság üresen találta. 1576-ban adásvétellel a Zrínyiek birtoka lett, majd 1577-ben a katonai határőrvidékhez csatolták és helyőrséget helyeztek el benne.1579-ben Károlyváros erődjének megépítésével Tounj jelentősége is megnőtt, annak egyik előretolt erőssége lett. A török 1582-ben a szomszédos Szluint és környékét elpusztította, több kisebb várat pedig elfoglalt. Ennek hatására 1584-ben Tounj várát is megerősítették, felszerelését korszerűsítették. 1593-ban a Hrusztán boszniai bég Sziszek eleste után a tounji vár őrségén is rajtaütött, a várat elfoglalták és nagyrészt lerombolták, a települést felégették, kilencven lakost rabságba hurcoltak. 1609-ben a Frangepánok elérték a királynál, hogy utasítsa Erdődy Tamás horvát bánt a vár átadására, de őrsége ezt megtagadta. A 17. század végére a vár körüli település fokozatosan épült ki. 1695-ben Sebastijan Glavinić püspök már azt jelenti a Szentszék felé, hogy a tounji plébánia háromszáz hívő lelket számlál, akikről óhorvátul miséző lelkipásztor (glagoljaš) gondoskodik. 1700-ban felépült a Keresztelő Szent János plébániatemplom. 1708-ban Benedikt Bedeković püspök már háromszázötven hívőről számol be. 1715-ben a vidéket hatalmas éhínség sújtotta, lakói közül sokan a magyarországi Pécsre költöztek át. 1746-ban a katonai határőrvidék átszervezésével a várat kiürítette a katonaság és járási hivatalt rendeztek be benne. 1773-ban a várban iskola is nyílott. 1785-ben a II. József által elrendelt népszámlálás a katonai határőrvidék lakosságát nem vette számba. A település és a vár 1809 és 1815 között francia megszállás alatt állt. 1827-ben a plébániatemplomot megújították és bővítették, de az idők folyamán olyan rossz állapotba került, hogy 1895-ben Josip Broz plébános lebontatta. Helyére 1897-ben épült fel az új plébániatemplom, melyet azon év december 8-án szentelt fel Ante Perković ogulini plébános. 1913-ban a MÁV fővonalán Tounj és Generalski Stol között emberi mulasztás következtében összeütközött egy tehervonat a fiumei gyorsvonattal. A balesetnek 6 áldozata volt.
A falunak 1857-ben 636, 1910-ben 581 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 2011-ben a falunak 346, községnek összesen 1145 lakosa volt.
Horvátország
é. sz. 45° 15′ 10″, k. h. 15° 19′ 34″45.252828°N 15.326022°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 10″, k. h. 15° 19′ 34″45.252828°N 15.326022°E
