Csontos

Csontos (Кострино)
Csontos Szűz Mária tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma
Csontos címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Nagybereznai járás (–2020)
Község	Csontos község
Rang	falu
Alapítás éve	1549
Irányítószám	89022
Körzethívószám	+ 380 0135
Népesség
Teljes népesség	1085 fő (2001)
Népsűrűség	24,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	289 m
Terület	49,576 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 56′ 35″, k. h. 22° 35′ 24″48.943055555556, 22.5948.943056°N 22.590000°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 35″, k. h. 22° 35′ 24″48.943055555556, 22.5948.943056°N 22.590000°E
Csontos Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csontos témájú médiaállományokat.

Csontos (1899-ig Kosztrina, ukránul: Кострино [Kosztrino], szlovákul: Kostrina) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Ungvártól 60 km-re északkeletre, az Ung partján fekszik.

Története

A falu feletti dombon áll az 1703-ban Kelet-Galiciából ide szállított görögkatolikus fatemploma.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOSZTRINA. Kosztyova. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai ó hitűek leg inkább, fekszik Ungvárhoz mintegy öt mértföldnyire, határja soványas, vagyonnyai selejtesek.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kosztrina, Ungh v. orosz falu, 6 romai, 413 g. kath., 16 zsidó lak., g. kath. paroch. templommal. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”

A trianoni békéig Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.

Népessége

1910-ben 1205 lakosából 112 magyar, 78 német, 1000 ruszin volt; ebből 46 római katolikus, 1038 görögkatolikus, 98 izraelita volt.

2001-ben 1085-en lakták.

2025-ben 992 fő a lakosainak száma.

A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)

  ukrán (99,01%)

  orosz (0,81%)

  belarusz (0,09%)

  Egyéb (0,089999999999995%)

Közlekedés

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma 1703-1761 között épült. Az épület hosszú hajós és centrális elrendezés keveredése, mely a ruszin faépítészet egyik jellemzője. A templom épületét körbefutó alacsony eresz szegélyezi, amely a bejárat előtt két oszlopra támaszkodik. Tetőzete hármas tagolódású. A bejárat felett emelkedő négyzetes, sátortetős torony után két, lépcsőzetesen csökkenő magasságú (pagodaszerű), szélesen elterülő tetőzettel folytatódik. Bejárata szépen faragott, ikonosztáza gazdagon díszített.

Jegyzetek

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X