Kisszelmenc

Kisszelmenc (Малі Селменці)
Kisszelmenci üzletek
Kisszelmenci üzletek
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségSzürte község
Rangfalu
Alapítás éve12. század
Irányítószám89431
Körzethívószám312
Népesség
Teljes népesség200 fő (2001)
Magyar lakosság185
Népsűrűség1415,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület1,685 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 30′ 44″, k. h. 22° 09′ 35″48.512334°N 22.159591°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 44″, k. h. 22° 09′ 35″48.512334°N 22.159591°E
Kisszelmenc (Kárpátalja)
Kisszelmenc
Kisszelmenc
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszelmenc témájú médiaállományokat.

Kisszelmenc (ukránul: Малі Селменці) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Kisszelmenc Ungvártól 18 km-re délnyugatra található, az ukrán-szlovák határ mellett. Szomszédos települések: innen 2 km-re északkeletre fekszik Palágykomoróc. Közvetlenül a határ túloldalán 8 méterre, immáron a szlovákiai oldalon, Nagyszelmenc; az ikerfaluban gyalogos határátkelőhely nyílt 2005. december 23-án.

Lakossága

2001
200

Története

Nevének első említése 1332-ből való, ám ekkor még nem tekinthető igazi településnek: majd csak a középkorban alakul faluvá. Többnyire egytelkes nemesek lakják, akik hadi szolgálataik ellenében mentesülnek az adófizetés terhe alól. 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatár seregek a helységet felégetik, lakóinak egy részét elhurcolják. 1719-ben az egyik okmányban Kis-Szelmencznek írják. Ekkortájt bírnak itt részekkel a Gyulayak, Csathók, Balassák.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZELMECZ. Kis, és Nagy Szelmecz. Magyar faluk Ungvár Várm. földes Urok Berényi Uraság, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Boboruskához közel, és annak egyik filiája; határjaik jól termők, ’s vagyonnyaik is külömbfélék.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szelmencz, magy.-orosz falu, Ungh vmegyében, Unghvárhoz nyugot-délre 2 1/4 mfdnyire: 89 róm. 96 g. kath. 64 ref., 24 zsidó lak. F. u. Szerencsy István ör. s. m.”

A Balassáknak a 19. században nagy majorságuk volt itt. A trianoni békéig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.

A második világháború harcterein 9 kisszelmenci férfi hunyt el. 1944 őszén 21 férfit hurcoltak el a sztálinisták, közülük 19-en odahaltak.

A háború végén, 1945-ben a Szovjetunióhoz csatolták a települést. Az akkor meghúzott szovjet–csehszlovák határ elvágta egymástól Kis- és Nagyszelmenc falukat. 1991 óta Ukrajna része. 2005. december 23-án gyalogos határátkelőt nyitottak a két falu között.

Egy Szelmencből lett a kettő, egyesítse a Teremtő
Áldjon Isten békességgel, tartson egybe reménységgel
Mi reményünk megmarad, összeforr mi szétszakadt
Két Szelmencnek kapuszárnya, falvainkat egybezárja
– Felirat a kisszelmenci fél székely kapun, amelytől 20 méterre, a nagyszelmenci oldalon áll a másik fél kapu

Kisszelmenc és Nagyszelmenc határába azonos feliratú rovástáblát helyeztek ki, 2012. december 22-én.

2020-ig közigazgatásilag a palágykomoróci falusi tanácshoz tartozott.

Nevezetességek

Gazdasága

Az itteni gazdák főként kalászos növények és burgonya termesztésével foglalkoznak, jószágot tartanak. A munkaképes lakosság egy része Ungvár iparvállalatainál helyezkedett el, néhányan Magyarországon vállaltak kőműves munkát. Az aprócska faluban élelmiszerüzlet, kávézó található.

Jegyzetek

  1. ↑ Első napi bélyegző: Szelmenc, Élet és Irodalom, 2006. január 6.
  2. ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. március 4.
  3. ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. március 4.
  4. ↑ Kisszelmenc adatai az Ukrán Legfelsőbb Tanács portálján[halott link]
  5. ↑ "Rovástábla forrasztja össze Szelmencét". 2016. március 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 27.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek