Turjaremete

Turjaremete (Тур'ї Ремети)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
JárásUngvári járás
KözségTurjaremete község (2020–)
Rangfalu
Alapítás éve1451
Irányítószám89221
Körzethívószám3136
Népesség
Teljes népesség3340 fő (2004)
Népsűrűség683,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Terület4,886 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 42′ 51″, k. h. 22° 35′ 38″48.714167°N 22.593889°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 51″, k. h. 22° 35′ 38″48.714167°N 22.593889°E
Turjaremete (Kárpátalja)
Turjaremete
Turjaremete
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Turjaremete témájú médiaállományokat.

Turjaremete (ukránul: Тур'ї Ремети) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Perecsenytől keletre, a Turja-patak partján, Ószemere, Nagyturjaszög és Rákó közt fekvő település. Keresztülfolyik rajta a Turja, amelybe itt ömlik bele a Turica. Innen érhető el a természeti szépségekben gazdag Turica völgye is.

Története

Turjaremetén a 19. század elején a napóleoni háborúk után ide száműzött francia tisztek meghonosították a békahús (rántott ill. párolt békacomb) fogyasztását.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Remete (Turja), orosz-tót falu, Ungh vmegyében, Ungvárhoz északkeletre 3 1/3 mfdnyire: 230 r., 715 g. kath., 14 evang., 45 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Emlitést érdemel itt a Turja vizén állitott vashámor, melly egy a legjelesebbek, legvirágzóbbak közül honunkban. – Öntetnek itt kályhák, gyertyatartók, s eféle más vasművek. Itt öntetett Csokonai Vitéz Mihálynak is Debreczenben álló siremléke. F. u. a kamara.”

A trianoni béke előtt Ung vármegye Perecsenyi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.

A településen egykor vasöntöde is működött, mely híres volt öntöttvaskályháiról. A vasgyár bezárása után munkásai szétszéledtek. Az itt készült szép mívű öntöttvaskályhák egyes darabjai ma már csak egyes múzeumokban lelhetők fel.

A 2010-es évekre ez maradt Kárpátalja egyetlen települése, ahol kereskedelmi célból békát gyűjtenek. Az állatokat április-májusban hálókkal, vagy akár puszta kézzel gyűjtik a Turja-patakban. Mivel azonban egy-egy szezonban akár 50 ezer békát is fognak, köztük védett fajokhoz tartozókat is, biológusok szerint ez veszélyt jelenthet a patak élővilágára.

Népessége

1910-ben 2041 lakosából 446 magyar, 334 szlovák, 1237 ruszin volt; ebből 481 római katolikus, 1290 görögkatolikus, 218 izraelita volt.

Nevezetességek

Hírességek

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. szeptember 1.
  2. ↑ "Békacombot ropogtatnak - a falu, ahol a kétéltűekre vadásznak" (magyar nyelven). hirado.hu. 2011. október 7. Hozzáférés: 2022. március 25.