Viharos

Ez a szócikk a kárpátaljai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Víska (egyértelműsítő lap).

Viharos (Вишка)
Viharos Mihály arkangyal tiszteletére szentelt fatemploma
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Nagybereznai járás
Község	Csontos község
Rang	falu
Irányítószám	89023
Népesség
Teljes népesség	883 fő (2001)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 56′ 19″, k. h. 22° 42′ 33″48.938611111111, 22.70916666666748.938611°N 22.709167°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 19″, k. h. 22° 42′ 33″48.938611111111, 22.70916666666748.938611°N 22.709167°E
Viharos Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Viharos témájú médiaállományokat.

Viharos vagy Viska (ukránul: Вишка [Viska], oroszul: Вишкова [Viskova], szlovákul: Viška) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Többségben görögkatolikus ruszin község Ungvártól 65 km-re északkeletre.

Nevének eredete

Neve szláv, személynév eredetű.

Története

Viharos nevét 1602-ben említette először oklevél „Viska” néven. 1773-ban „Viska”, „Wisky” formában említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VISKA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Szent Korona, lakosai többen ó hitüek, fekszik Ungvárhoz 5 mértföldnyire; határja tsekély termésű.”

1800 körül „Viszka”, 1808-ban „Viska”, „Wysska” néven írták.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viska, Ung v. orosz falu, Lyuta fil., 308 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”

A település nevét 1904-ben Viharosra magyarosították. A trianoni békéig Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott. Utolsó hivatalos magyar neve Viska volt, ami ebből az időszakból való.

1944 őszén a szovjet csapatok megszállták. Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.

Népessége

• 1910-ben 897, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
• 2001-ben 883-an lakták.

A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)

  ukrán (99,67%)

  magyar (0,22%)

  orosz (0,11%)

Nevezetességek

• Szent Mihály tiszteletére szentelt fatemploma a 18. században épült. Alaprajzi elrendezésében a csontosi templomhoz hasonló.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Vadvölgy panzió