Mircse

Mércse (Мирча)
Buszmegálló Mércsén
Buszmegálló Mércsén
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségBercsényifalva-Kisberezna község
Rangfalu
Alapítás éve16. század
Irányítószám89040
Körzethívószám(+380) 03135
Népesség
Teljes népesség674 fő (2001)
Népsűrűség119,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság209 m
Terület4,186 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 49′ 42″, k. h. 22° 28′ 02″48.828333°N 22.467222°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 42″, k. h. 22° 28′ 02″48.828333°N 22.467222°E
Mércse (Kárpátalja)
Mércse
Mércse
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Mércse témájú médiaállományokat.

Mircse (más néven Mércse) (ukránul: Мирча [Mircsa]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Az Ung völgyében, annak jobb oldalán, Nagybereznától délre, Kisberezna és Bercsényifalva közt fekvő település.

Nevének eredete

Mircse neve talán személynévi eredetű. Nevét az 1903-as helységnévrendezéskor Mércse alakra módosították, de 1939-ben visszakapta eredeti nevét.

Története

A település a 16. században keletkezett. Nevét az oklevelek 1543-ban említették először „Mÿrche” néven; 1550-ben „Miirche”, „Mÿertze” néven. 1696-ban „Mércse”, 1785-ben „Mircse” formában említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIRCSE. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai többen ó hitűek, fekszik Ung vize mellett, határja középszerű, vagyonnyai meg lehetősek.”

1800 körül „Merse”, 1851-ben „Mircse” alakban találjuk.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mircse, orosz falu, Ungh vmegyében, N. Berezna fiókja. 352 gör. kath., 18 zsidó lak. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”

1913-ban „Mércse” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.

Népessége

1910-ben 501 lakosából 4 magyar, 38 német, 19 szlovák, 439 ruszin és 1 egyéb anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 26 római katolikus, 439 görögkatolikus és 38 izraelita.

1910
501
2001
674







A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)

  ukrán (99,71%)
  orosz (0,15%)
  szlovák (0,15%)

Közlekedés

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Jegyzetek

  1. ↑ "2001-es ukrajnai népszámlálás".
  2. 1 2 3 4 Sebestyén Zsolt (2020). Kárpátalja helységnevei (pdf) (magyar nyelven). lektorálta: Dr. Zopus András. Nyíregyháza. ISBN 978-973-0-31294-2. Hozzáférés: 2022. december 28.{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)
  3. 1 2 Molnár D. István. "Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven" (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Hozzáférés: 2022. december 28.
  4. ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. július 23.
  5. ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. július 23.
  6. ↑ "A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint". Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat (42. kötet). Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. 1912. Hozzáférés: 2022. december 28.
  7. ↑ "Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4)". All-Ukrainian Population Census (angol nyelven). State Statistics Service of Ukraine. 2001. 2022. április 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 18.

Források