Prigorec
| Prigorec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Ivanec |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Milorad Batinić |
| Irányítószám | 42240 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 465 fő (2021. aug. 31.) |
| Népsűrűség | 88,18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 396 m |
| Terület | 6,85 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 11′ 56″, k. h. 16° 07′ 52″46.199000°N 16.131000°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 56″, k. h. 16° 07′ 52″46.199000°N 16.131000°E | |
 | |
Prigorec falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Ivanechez tartozik.
Fekvése
Varasdtól 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délre fekszik.
Története
A faluképet uraló hegyen álló Szentlélek-kápolna a kutatások szerint már a 14. század végén állt. Első írásos említése 1649-ben történt "S. Spiritus un Monte Dubovecz" néven. Később "S. Spiritus sub Monte Ivanchicza" alakban szerepel a korabeli forrásokban.
A falut I. Ferdinánd király 1564-ben kelt oklevele említi "Prigorcz" alakban, melyben felsorolja a gersei Pethő család bélai birtokához tartozó településeket. III. Ferdinánd 1650-ben kelt adománylevelében, melyben birtokokat adományozott Varasd vármegye akkori főprépostjának, Dénes fia Miklósnak már Prigorec néven szerepel. A falunak 1857-ben 340, 1910-ben 647 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. 2001-ben 166 háztartása és 604 lakosa volt.
Népessége
| Lakosság változása | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 340 | 429 | 501 | 578 | 602 | 647 | 682 | 649 | 716 | 752 | 656 | 640 | 660 | 668 | 604 | 531 | 465 |
Nevezetességei
- A falu felett magasodó Szentlélek-kápolna gótikus eredetű, barokk stílusban átépítve. Belső terét két fából faragott barokk oltára és a Boldogságos Szűz szobra díszíti. A főoltárkép E. Weingart munkája 1893-ból. Az elpusztult Szent Vid oltárából megmenekült a szent mártíromságát ábrázoló oltárkép. Az oltár valószínűleg a 17. század első felében készült, reneszánsz stílusjegyeket mutat. A kápolna tornyában egy érdekes 17. századi bronz harang található. Felirata: "NICOLAVS BOSET VRBANVS CELEAE ME FVDIT ANNO 1686.", feltételezések szerint a falu egykori földesurai a gersei Pethők családi kápolnájából származik. Eugen Kumičić a Zrínyi-Frangepán összeesküvésről szóló művében ez a kápolna a helyszíne Zrínyi Péter és Frangepán Katalin eljegyzésének.
- A helyi iskola épületében egy nagy néprajzi kiállítás látható, melyet Ivan Kosteljega helyi tanár gyűjtött össze diákjaival. A több mint ezer, a legkülönbözőbb használati tárgyból álló gyűjtemény két teremben van kiállítva.
- A falu vízimalma a 18. vagy a 19. századtól működött. A régi népi építésű családi vízimalmok egyik utolsó fennmaradt példánya.
Jegyzetek
- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1095.